Mai születésnapos: Vittorio Gassman, az esendő olasz vagány

Hollywoodban is letette a névjegyét, például Audrey Hepburn oldalán a Háború és békében, de igazán Olaszországból lett világsztárrá, a magabiztos, jóképű olasz férfi mennybementelét és paródiáját egyszerre színre vivő, korszakos vígjátékokban.

Édesapja német volt, édesanyja olasz zsidóasszony. Fiatal korában a feltűnően magas és jóképú Gassman elsősorban a sportban lelte örömét, de fiatal felnőttként már a színészet vonzotta igazán. Sikeres volt ugyan nagy drámai szerepeiben és valamelyest még Hollywoodban is, a Háború és béke olasz-amerikai verziójában feltétlenül (ebben játszotta Natasa Rosztovát Audrey Hepburn, Pierre Bezuhovot Henry Fonda), de igazi önmagát mégis a ’60-as, ’70-es évek nagy olasz olykor melodramatikusan hangolt vígjátékaiban találta meg, talán az Előzéstől kezdődően a Beszéljünk a nőkről-ön át egészen a Fehér telefonokig. Ezekben talált rá a nagyhangú, de sérülékeny ál-macho szerepkörére. Az előzés főhősének sebesség-mániája, kényszeres sikerigénye mögött kíséreties üresség tárul fel, amely, szinte szükségszerűen, egyenesen a halálba vezet.

A film mellett a televízió tette igazán népszerűvé és ő ezt - mivel kiváló előadóművész, szavaló is volt – még arra is fel tudta használni, hogy Dante Isteni színjátékából olvasson fel: roppantul mélyen értette Dantét, akinek szinte minden sora hatalmas műveltséget igényel. Rendezett, verseket írt és életrajzot, Nagy jövő áll mögöttem címmel és tényleg: egy nagy, csupa nyitottságból, kíváncsiságból összerakott életre tekinthetett vissza és folyvást előre, amíg 2000-ben, 78 éves korában el nem vitte egy szívroham az általános közimádatnak és köztiszteletnek örvendő, érzékeny, gyengéd és bölcs olasz-német-zsidó álmachot, aki vagánynak azért nagyon is igazi volt.