Erdős Renée – a 20. századi magyar női irodalom nagy egyénisége

Sigmund Freud kortársa volt, a modern magyar irodalom, az egyéniség és így a nő vágyai felszabadításának hirdetője, Bródy Sándor, az arszlán végzetes szerelme és ifjúkori önmagával szembefordító, erkölcsöt és lemondást hirdető sikerszerző, aki soha nem volt képes soha egészen elszakadni saját, eredendő tehetségétől. Kivételes és mégis példázatos XX. századi magyar-zsidó női sors.

Egy ortodox család legkisebb, hetedik gyermeke volt, a Csallóközben született, de hamar felkerült Budapestre. Eötvös Károly, az eszlári zsidók legendás védője, a kor népszerű, anekdotikus tónusú írója segítette kezdő lépéseit, pályája Kiss József lapjánál, A Hétnél kezdődik.

Viharos szerelme Bródy Sándorral – ahogy az Adyé a Lédával – szintén a modernitás forradalmához tartozik – a magánélet területén, és csúnya véget ér. Bródy, akinek házassági ajánlatát elutasítja, öngyilkosságot kísérel meg, és ha fel is épül, sokak szerint nem heveri ki többé, ami történt, és vannak, akik úgy látják, hogy Erdős Renée („lánykori nevén” Ehrenthal Regina) magas irodalmi pályafutásának.

Mindez hozzávetőleg egybeesik katolizálásával, megtérésével. Népszerű regényíróvá lett, tanítani és nevelni akart, elvetette a nő vágyait felszabadító, forradalmi elgondolásait, de témaként, néha túlzottan is átélhetően, megmaradtak munkáiban, némiképp kétértelművé téve ezeket a szövegeket, amelyek gazdaggá, villatulajdonossá tették.

Újrafelfedezése mintha épp mostanában kezdődött volna meg: vannak, akik úgy ítélik meg, hogy szerelmi merészsége fiatalkori lírájában tisztelőjét, Adyt előzi. A könyvhéten regény jelenik meg regényes, izgalmas élettörténetéről Menyhért Anna író-irodalmár tollából.

Kerek hatvan éve, hogy meghalt, május 7-én lenne 137 éves. Lehet, hogy a XXI. században jön el igazán az ő ideje.