Egy izraeli festőművész kiállítása Nagybörzsönyben

Ház a léleknek címmel nyílt meg a Budapesten élő Eszter Russo-Kőbányai izraeli festőművész kiállítása Nagybörzsönyben. A megnyitón jártunk, amelyen beszédet mondott Heller Ágnes filozófus is.

Russo_K__b__nyai.jpg
A művész a Három grácia című kép előtt

– Az életemben meghatározó keresztút metszéspontja Nagybörzsöny. Fontos ösvények kanyarodnak ide: a festészetem kibontakozásáé, valamint a haza keresésemé. E két dimenzió mindig összekeveredik érzelmi és szellemi útkeresésemben. Az utam a nyelvek és a kulturákon keresztül vezet. A kiállítás címe kifejezi belső keresésemet, és viszonyomat a környezetemmel, hiszen ezek a képek megtestesítik számomra a „lélek házát” – mondta Eszter Russo-Kőbányai izraeli festőművész élete első magyarországi kiállításmegnyitóján Nagybörzsönyben.

Eszter Russo-Kőbányai nem beszél magyarul, ezért héber nyelvű beszédét férje, Kőbányai János, a Múlt és Jövő főszerkesztője fordította. S miképpen kerül egy izraeli festőművész egy kicsi magyarországi faluba? Erről Eszter Russo-Kőbányai azt mondta: a magyar kultúrával való találkozása 12 éve kezdődött, amikor Jeruzsálemben megismerte későbbi férjét, Kőbányai Jánost, aki sokat mesélt neki a nagybörzsönyi házáról. Majd eljött a nap, amikor a valóságban is megismerhette a falut, ami – mint fogalmazott – számára valóságos kulturális megrázkódtatás volt, mert lassan megértette, hogy ezek a találkozások egy hazaérkezés állomásai. Ezért vett egy házat a faluban, közvetlenül a zsidó temető mellett.

zsidotemetonagyb__rzs__ny.jpg
A nagybörzsönyi zsidótemető

Eszter Russo-Kőbányai hozzátette: „a Nagybörzsönnyel való találkozás nemcsak az egyéni életem vonalát rajzolja meg, hanem összeköti a zsidó nép történetével és sorsával, amelynek része vagyok. Forró érzelmeket vált ki belőlem, valahányszor meglátogatom a házam melletti zsidó temetőt. Tudni azt, hogy valaha zsidók éltek a faluban! S elképzelni, hogy ők a falu közösségéhez tartoztak!”. Mint mondta, különösen érdekes volt találkozni Avram Herczog unokájával Jeruzsálemben, aki egyébként neves ember, Kodály Zoltán tanítványa és módszerének elterjesztője Izraelben.

– Az ő nagyapja is itt nyugszik a házam mellett. A falu asztalosa volt. Az unoka elmesélte, hogy vallásos zsidó volt, aki Nagybörzsönyből gyalog ment Vámosmikolára, a legközelebbi zsinagógába imádkozni.

Eszter Russo-Kőbányai kiállítását Heller Ágnes professzor nyitotta meg, aki már szintén otthonosan érzi magát a faluban, hiszen sok éve ő is vásárolt egy házat Nagybörzsönyben, így nem is egy könyve ott született, a csöndes, kicsi zsákfaluban. Mint Heller Ágnes mondta, a kiállított képek egyik nagy erénye, hogy arcokat ábrázolnak, hiszen a falvak nem házakból, hanem arcokból állnak össze, és ezek az emberi arcok jellemeznek egy-egy települést. Mint fogalmazott, a festői tehetség egyik jellemzője, hogy az alkotó más szemszögből tekint a valóságra, mint mások, és ez érvényes Eszter Russo-Kőbányai műveire is, amelyek a látszat ellenére nem naturalista képek, hanem egy sajátos emberi tudat varázslatos, mesebeli termékei.

Kácsor Zsolt