100 éves lenne Benny Goodman a swing királya

Joe Fritz / Forrás: Fidelio

Engedje meg Kedves Olvasó, hogy egy személyes élményemmel kezdjem ezt a megemlékezést, Benny Goodman személye számomra azért igazán fontos, mert egész életemet meghatározó hatást tett rám 12 éves koromban. Édesapám hazahozott egy kazettát, amin Fred Astaire énekelt és a Benny Goodman Orchestra kísérte. Amint megszólalt a klarinét hangja, hirtelen ott termett a kor minden eleme, minden hangulata, a báltermek zsúfoltsága és a zenélés öröme, persze a páratlanul csengő klarinéthanggal. Abban a pillanatban tudtam: jazz-klarinétos akarok lenni. Az lettem.

Természetesen nem egyedül vagyok vagy voltam ezzel a világban az elmúlt évszázadban, hiszen a műfajban tevékenykedő klarinétosok zöme Goodman nyomdokain, vagy zenéje hatása alatt dolgoznak. Benny Goodman élete során nemcsak mint egy klarinétos szupersztár létezett, hanem zenetörténeti jelentőségű örökséget hagyott maga után.

Benjamin David Goodman 1909 májusában született Chicagóban egy szegény emigráns orosz zsidó családban apja akarata szerint, mint minden gyereknek, neki is tanulnia kellett zenét. A kis Benny nagyobb testvérei után a klarinétot kapta, mellyel igen hamar bekerült a helyi fúvós és tánczenekarba. Harry bátyja a tubát választotta, később bőgős lett, sok Goodman felvételen hallható játéka. Benny kitartóan gyakorolt, és klasszikus képzettsége végett remek kottaolvasó lett belőle, igazi profinak számított, amikor hallotta Ben Pollack, a kor egyik legkiemelkedőbb zenekarvezetője. 17 éves korában, Ben Pollack zenekarának klarinétosaként érkezett New Yorkba, az amerikai zeneipar óriásgyárába. Tehetségére hamar felfigyeltek, és első kottája a "125 Jazz Breaks" 1927-ben jelent meg, amikor épp 18. életévébe lépett. Érdekes, hogy saját neve már akkor igen keresetté tette, pedig még 8 évet kellett várnia a nagy áttörésre.

1935-ben leszerződött az NBC rádió Let's Dance (Táncoljunk) című műsorába, mely az egész országban hallgatható volt. A műsor sikertelensége miatt a megszűnés napján Goodman azt a tanácsot adta zenészeinek, hogy játszanak úgy, ahogyan kedvük van. A műsor olyan fergeteges örömzenélésbe csapott, hogy a táncosok extázisba estek, hivatalosan a jazztörténelem ettől a naptól számolja a swing korszak kezdetét. A klarinétos ettől a naptól minden koncertjét a Let's Dance című számmal kezdte és a Goodbye-jal búcsúzott a hallgatóktól.

Megalakult a Benny Goodman Trio Teddy Wilson zongorista és Gene Krupa dobos társaságában, majd Lionel Hampton vibrafonos később csatlakozott hozzájuk. Hampton akkoriban egy kis éttermet vezetett, ahol maga főzött, felszolgált és a vacsorázóknak játszott. A Quartet sikere óriási volt, mert a vibrafon-klarinét párosítás újként hatott, és mert a négy tagból ketten fehérek, ketten pedig feketék voltak. Ezzel megalapozták a vegyes zenekarok helyét a jazz történelmében. A kis formáció még filmszerepet is kapott a Hollywood Hotel című vígjátékban. Formációi akkoriban olyan slágereket játszottak, mint a Sing, sing, sing a Don't Be That Way, vagy a Stompin' at The Savoy.

Benny Goodman klasszikus zenei örökségéről sem szabad megfeledkeznünk. 1938-ban felvételt készített a Budapest vonósnégyessel, Mozart klarinétötöséből. Tanácsadói unszolására felkérte Bartók Bélát, hogy komponáljon számára egy magyaros kamaraművet. 1939-ben rögzítették Bartók Kontrasztok című, háromtételes (verbunkos, pihenő és sebes) darabját, amelyen Goodman klarinéton, maga Bartók zongorán és Szigeti József hegedűn játszott. Még a fotó is híven tükrözi a kontrasztot köztük, Bartók és Szigeti egyenes tartása mellett Goodman hanyagul keresztbetett lába egészen jellegzetes. A fotó szinte szimbólum lett. (Azért tegyük hozzá, hogy tüzetesebb vizsgálat után látható Goodman ölében egy másik klarinét. Hogyan is tarthatta volna, ha nincs a lába ebben a helyzetben...? )

1938. január 16-án új időszámítás kezdődött a zenetörténelemben: Benny Goodman a Carnegie Hallban elérte, hogy az emberek nem táncolni jöttek, hanem hallgatni a zenét. Megszületett a jazzkoncert fogalma!

Ezt az estét beárnyékolta, hogy a banda sztárjai közül többen is elmentek a show után: Teddy Wilson, Gene Krupa, Lionel Hampton és a trombitás Harry James is saját zenekart alapított. De ez nagyban nem befolyásolta a megélhetést, egészen a háború végéig minden nagy szórakoztató együttes megtalálta számítását a zenei piacon. Kisegyüttesének tagja lett Charlie Christian, aki elsőként használt elektromos erősítést gitárjához.

Amikor az 52-dik utcai fiatal jazz-zenészek előálltak saját forradalmukkal, és divatba jött a modern jazzirányzat, a bebop, Benny Goodman zenekara is széthullott. Ezúttal kis formációkban dolgozott, 6-7-8 tagú kisegyütteseiben inkább játszott, mint vezényelt. Számos későbbi nagy jazzfigura kezdett itt, vagy jutott hírnévhez: Stan Getz, Zoot Sims, Paul Qinichette szaxofonosok, Urbie Green pozanos, Jimmy Rowles zongorista, Red Norvo és Terry Gibbs vibrafonosok.

1958-ban ő képviselte az Államokat a brüsszeli Világkiállításon. 1962-ben az amerikai vezetés a hidegháború végét egy igazán prominens nagykövettel kívánta jelezni a Szovjetunió felé: Benny Goodman moszkvai koncertjén maga Hruscsov is a hallgatóság között ült. Az együttes igazi szupercsapat volt, az akkori amerikai élvonal legjobbjaival (Zoot Sims, Phil Woods, Joe Newman, John Bunch, Victor Feldman). Goodman játéka sokszor eltörpül a nála sokkal energikusabb és precízebb fiatalokkal szemben. Ennek a koncertnek inkább volt politikai szerepe, mint zenei, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai napig nem jelent meg CD-n.

Az 1960-as években sok klasszikus felvételt készített, ahol ragaszkodott hozzá, hogy a kortárs műveket, melyeket neki írtak, maguk a zeneszerzők vezényeljék. Így született a Morton Gould balettzene, Leonard Bernstein Fúga klarinétra és jazz-zenekarra, Aaron Copland Concertója. A pályatárs klarinétos Woody Hermannak írt Ebony Concerto is lemezre került, ezt is a szerző, Stravinsky dirigálta.

Goodman magánélete is elég aktív volt. Artie Shaw, a korszak másik klarinétosa igazi playboy volt, de nyolc házasságával nem szállhatott versenybe Goodmannel. 16-szor nősült! 1955-ben életéről film készült The Benny Goodman Story címmel, Steve Allen főszereplésével, a filmzenében, nem tévedés, a fiatal Stan Getz szaxofonozik a big bandben. Zenésztársai felnéztek rá, bár nem szerették. Betegesen maximalista volt, koncert után akár egész zenekarát végigkergette a tűzlépcsőn, mindenféle indok nélkül kirúgott embereket. Saját barátai nevére sem mindig emlékezett. Utolsó koncertjén még Gershwin nevét is a kottalapról nézte le.

Mániákusan rajongott hangszeréért, egy családi videón látható, hogy még a reggeliző asztalnál is gyakorolt. 25 éves zenei jubileumán a tortát 25 klarinéttal rakták körbe, melyek tetejébe gyertyákat raktak.

A swing királya élete végéig dolgozott, 1976-ban Magyarországon is adott koncertet, 1978-ban, 40 évvel a nagy jazzkoncert után megismételték a Carnegie Hallban az estet a még élő tagokkal. Hangszereket tesztelt és lemezeket készített, koncertezett.

Játéka egyszerre volt elegáns, tüzes, kifinomultan briliáns és egyéni. Benny Goodman megannyi csodálatos felvételt és eseményt hagyott maga után. Munkájában és játékában mindig következetes volt. 1986-ban bekövetkezett halálakor egy Brahms szonátát gyakorolt.

Személy szerint csak egyet mondhatok. Bármelyik korszakából is emelünk ki egyetlen felvételt, Ő maga mindegyiken tökéletes. Bátran hallgassák, és érezzék meg az igazi swinget!