Hazájukból elűzött zsidók tették naggyá a csokoládé francia fővárosát

2025. Július 07. / 16:02


Hazájukból elűzött zsidók tették naggyá a csokoládé francia fővárosát

A franciaországi Bayonne városa a csokoládéipar fellegváraként ismert, és Magyarországon kevesen tudják, hogy e virágzó iparágnak a kialakulása szorosan összefügg a szefárd zsidóknak az Ibériai-félszigetről való kiűzésével. Üdözött zsidó testvéreink vitték el Franciaországba a kakaófeldolgozás tudományát, s ezzel megalapozták Bayonne virágzó csokoládé-iparát. Azért emlékezünk meg róluk, mert ma van a csokoládé világnapja.

A 15. század végén az Ibériai-félszigetről kiűzött szefárd zsidók számos európai országban találtak menedéket. Sokan közülük az Ibériai-félsziget északi részére, a francia határ közelébe, így Bayonne környékére vándoroltak. E zsidó közösségek tagjai nemcsak kulturális és vallási örökségüket hozták magukkal, hanem értékes kereskedelmi és kézműves ismereteiket is. 

Mivel a szefárd zsidók hosszú ideje kapcsolatban álltak a gyarmati kereskedelemmel, különösen azokkal a területekkel, ahol a kakaót termesztették, a spanyol és portugál gyarmatokról származó kakaóbab feldolgozásának kiváló szakértői lettek. 

S hogy miért éppen Bayonne emelkedett a csokoládé francia fővárosává? Mert a várost átszelő Adour folyó hajózható volt, és közvetlen összeköttetést biztosított a tengeri kereskedelmi útvonalakkal.

477077101_3797737233823413_5033279393372765728_n.jpgForrás: Chocolat Cazenave Bayonne/Facebook

Az első írásos emlékek a csokoládégyártásról Bayonne-ban a 17. század elejére tehetők. A szefárd zsidók kezdetben titokban, otthonaikban dolgozták fel a kakaóbabot, mert a  helyi lakosság eleinte gyanakodva tekintett az új italra. A csokoládé azonban gyorsan népszerűvé vált az egzotikus édességer megfizetni képes francia arisztokrácia körében, és ez felkeltette az érdeklődést Bayonne termékei iránt. A csokoládé kezdetben luxuscikknek számított, és leginkább ital formájában fogyasztották.

A zsidó kakaófeldolgozók fokozatosan műhelyeket nyitottak, és a csokoládégyártás egyre nagyobb volumenűvé vált. Az 1650-es évekre már jelentős mennyiségű csokoládé készült Bayonne-ban. A szefárd mesterek speciális technikákat alkalmaztak, például a kakaóbab pörkölését, őrlését és a paszta készítését, amelyet aztán fűszerekkel, például vaníliával és fahéjjal ízesítettek. 

adobestock-saiko3p-bayonne.jpgBayonne látképe

A csokoládékészítés szakmája, sőt tudománya apáról fiúra, generációról generációra öröklődött a szefárd zsidó családokban. Ez a tudásmegosztás kulcsfontosságú volt a technológiai fejlődésben és a termékek minőségének fenntartásában. Bár a zsidókat a 18. század elejéig számos korlátoz sújtotta Franciaországban, a csokoládéipar kiemelkedő szerepe hozzájárult ahhoz, hogy a bayonne-i zsidó közösség elfogadottabbá váljon.

A 18. század végére Bayonne már egész Franciaországban híressé vált a csokoládéjáról. A városban számos csokoládékészítő működött, és a termékek iránti kereslet folyamatosan nőtt. A francia forradalom idején a csokoládégyártás némileg visszaesett, de a 19. században ismét fellendült, és Bayonne megőrizte pozícióját mint a francia csokoládéipar egyik központja. A szefárd zsidók tehát nem csupán egy terméket hoztak el Bayonne-ba, hanem egy komplett iparágat alapoztak meg, amely a mai napig Bayonne identitásának szerves része. Munkájuk és szakértelmük révén Bayonne a francia csokoládékészítés fellegvárává vált, örökségük pedig a városban szinte mindenütt tetten érhető.

Legyünk büszkék szefárd hittestvéreinkre, akiknek az emléke legyen áldott!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek