Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (71. rész) – Radnai (Radnay) Erzsi

2021. Július 14. / 20:30


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (71. rész) – Radnai (Radnay) Erzsi

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Radnai Erzsi operaénekesnő egyes adatok szerint 1900-ban, esetleg 1901-ben, vagy ahogyan a sírkövén (feltehetően tévesen) áll: 1910-ben született Budapesten.

A művésznő a Képes Családi Lapok 1941. 32. számában így vallott az indulásáról:

„(...) megvallom őszintén, én nem is akartam énekesnő lenni. Zongoratanárnőnek készültem. Amikor tanultam, akkor adták Budapesten a »Leányvásár« című operettet. Én sem tudtam szabadulni az operett zenéjének varázsa alól. Megvettem a kottáját és otthon csak úgy, a magam szórakozására énekeltem. Mint minden szülő a gyermekétől, az én édesapám is el volt ragadtatva a hangomtól. Kézen fogott és elvitt a Zeneakadémiára. A próbaéneklés várakozáson felül sikerült.”

A Pesti Napló 1922 márciusában beszámolt a Zeneakadémia növendékhangversenyéről. Ebben kiemelte Radnai Erzsi fellépését, „csengő finom mezzoszopránját, Glück »Orpheus«-ának nagyáriájában”. A fiatal énekesnő 1923. június 22-én debütált az Operának a Városi Színházban tartott Trubadúr előadásában Azucena szerepében. Ekkor a Nemzeti Újság így írt róla: „A művésznőnek sötét színezetű, tömör és nemesen telt hangja különösen az alsóbb regiszterekben hat sok drámai erővel’’.

Radnai Erzsi Színházi Élet 1924. 01 (002).jpg

1923. szeptember 1-jétől volt az Operaház tagja. A megnyíló Városi Színházban még az Operaház énekeseként lépett fel Sába királynőjeként, majd Carmenként. Az utóbbiról így tudósított a Budapesti Hírlap 1925-ben: „A címszerepben Radnai Erzsébet, az Operaház fiatal énekesnője aratott őszinte sikert, kellemes meleg mezzoszopránjával és ösztönös zenei ízlésével.”

Még abban az esztendőben megszűnt a szerződése az Operaházzal. Utoljára 1925. június 14-én szerepelt a „Farsangi lakodalom”-ban. Átszerződött a Városi Színházba. Viszonylag sokszor vendégszerepelt Budapesten és vidéken is. Az újságokban a kritikák kedvezőek voltak. Jó példa rá a Somogyi Újság 1926. február 12-i számában megjelent tudósítás, amely egy kaposvári vendégszereplésről szólt:

Radnai Erzsi Színházi Élet 1926. 41 (002).jpg

„Radnai Erzsi egy nagy ígéret. Ha nem hangzana furcsán, azt mondanánk, hogy robosztus hanganyaga van, amely azonban még iskolázásra szorul.”

Siker volt 1926 szeptemberében a Városi Színház Aida bemutatója is, amelyben Radnai Erzsi Amneris szerepét énekelte, vagy a miskolci vendégszereplése a Carmenben. Következett 1927 tavaszán a Lohengrin, benne Ortrudot énekelte. Ezekben az években az operai szerepléseken túl szinte minden hónapban fellépett nótaesteken, zenei rendezvényeken is (közöttük a zsidó szervezetek rendezvényein). További szerepeket kapott a Városi Színház operabemutatóiban (pl.: Pillangókisasszony, Parasztbecsület, Mignon.) 1929 júniusában itt énekelte először a Fideliót.

Radnai Erzsi Tolnai Vilaglapja 1929. 02. 24 (002).jpg

1929. május 29-én a Ferencvárosban kötött házasságot Sós Ernővel (1897–1963), a Warner-gépgyár igazgatójával.

Az 1930-as években is minden évben jutott egy-egy újonnan bemutatott operában szerephez.

A második zsidótörvény életbelépése előtti utolsó „rendes” fellépése egy állatkerti hangversenysorozat Parasztbecsület előadáson volt.

Radnai Erzsi Színházi Élet 1928. 08 (002).jpg

1939-től csupán az OMIKE Művészakció keretében engedték szerepelni. A Művészakció első hangverseny előadásaiban már lehetőséget kapott. 1940 januárjában az első – még hangverseny szerűen és a Hollán utcai teremben előadott – operában, a Nabuccoban énekelte Abigél szerepét. A folytatásban, 1943-ig – a hangversenyesteken túl – játszik az Aidában, mint Amneris, a Fidelioban, mint Leonóra, majd jönnek a többi régebbi operaszerepek a Trubadúr, a Sába királynője.

A Képes Családi Lapok már idézett 1941-es interjújában így fogalmazott:

„Két esztendeje az OMIKE művészakció estjein igyekszem tudásom legjavával elfeledtetni a közönséggel mindazt, amit magam is szívesen felejtenék.”

Radnai erzsi radioelet_1930_36-011 (002).jpg

1943 januárját követően eltűnt a neve az újságok, folyóiratok lapjairól. Egyszer – talán nem névazonosság – feltűnik egy 1945 decemberében, az Orvosok Lapjában megjelent hírben, amely szerint egy szakszervezeti rendezvényen „Medgyasszay Vilma, Radnai Erzsi, orvosi vonósnégyes és mások szórakoztatták az orvosokat, egészségügyi alkalmazottakat”.

A Kozma utcai izraelita temetőben található egy sír, amelyen ez áll: Sós Ernőné Radnai Erzsébet 1910-1983.

Képek:

1.) Sába királynője, Színházi Élet 1924. 01
2.) Az Aidában, Színházi Élet 1926. 41
3.) Fidelióként, Színházi Élet 1929. 02
4.) Színházi Élet 1928. 08.
5.) Rádióélet 1930. 36.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek