Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (15. rész) – Vidor Ferike (Wechselmann Franciska)

2020. Május 28. / 13:14


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (15. rész) – Vidor Ferike (Wechselmann Franciska)

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

Vidor Ferike OSZMI Archivum.jpg

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

„A régi kis cseléd kopogtat szíved kapuján, kedves Közönség, aki nevettél mókáimon és együtt könnyeztél velem, hogy úgy hozta a nóta, hosszú évtizedeken keresztűl.”

Ezek annak az 1940-ben megjelent könyvnek a nyitó mondatai, amelyet Vidor Ferike, a népszerű színésznő írt, akinek felvételi kérelmét a Színészkamara zsidó származása miatt korábban elutasította. (A könyv Kezitcsókolom! címmel jelent meg.)

Vidor Ferike és Gábor Andor PIM 2209.JPG

Budapesten született 1889. június 2-án. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület képzését 1907-ben végezte el. Első szereplése – visszaemlékezése szerint – Bihari Ákos kecskeméti társulatában volt. 1909-től budapesti kabarékban szerepelt.

1914. október 27-én házasságot kötött Braun Jenő gépgyári igazgatóval, azonban 1919-ben elváltak. Ezt követően ment férjhez Gábor Andor íróhoz, akivel csupán öt évig éltek együtt, viszont ez a kapcsolat hosszú ideig meghatározója volt a színészi pályájának. Sajátos kabaré-énekesi tehetségét a zseniális konferanszié Nagy Endre fedezte fel, de híres cselédnótáit férje írta számára. 1920-ban követte őt az emigrációba, de a „színpadvágy” miatt (bár újságcikkek szerint 1922-ben szerepelt felvidéki előadásokon) négy évvel később hazatért, elválva férjétől. Ahogy a korabeli Színházi Élet híre fogalmazott. „… szerződési ajánlatot kapott egy pesti kabarétól s választania kellett Pest és az ura között, Pestet választotta.” Ezt követően évekig az egyik legtöbbet szereplő színésznő „úgyszólván dobogóról dobogóra jár” – írta 1938 áprilisában az Esti Kurir.

Vidor Ferike-Sennyei-Verával.jpg

1938 decemberében ott a neve azok között, akiknek a felvételét elutasította a Színészkamara. Még –talán – optimistán így nyilatkozott a Pesti Hírlapban:

„ – Természetesen meg fogom próbálni, hogy a dolgot reparáltassam. Most csak a világháborúra emlékezem, amikor sebesült magyar katonák boldogan és hálásan nevettek rám, aki cselédnótákat dalolt nekik. Harmincöt esztendeje szolgálok becsülettel a színpadon, de azért mosni, főzni, vasalni, sikálni nem felejtettem el…”

Vidor-Ferike-Visszaemlékezések_borito.jpg

1939-1944 között az OMIKE Művészakció közreműködőjeként nem csupán kabaréelőadásokban vett részt, hanem színdarabok: Takáts Alice, Dybuk, Őszi szonáta meghatározó szerepeit is eljátszotta. Ezen kívül különböző más helyszíneken vidám estéket szervezett magának és elbocsátott színésztársainak.

A háború után a Nemzeti Színház és a Belvárosi Színház tagja volt. A korábbi cselédnótákat éneklő komika Bartók és Kodály szerzeményeit, Szép Ernő költeményeit, Móricz és Tersánszky műveit vitte színpadra. Ezt követően újra a régi szerepek következtek, 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt. Érdemes művész (1957). 1970. január 23-án hunyt el, Budapesten.

Dybuk-plakát-1941. március .jpg

Zsidóként a vészkorszakban neki is bujkálni kellett. A pályatárs Gobbi Hilda később nagy szeretettel és sok humorral így emlékezett: "Vidor Ferike hátán egy hátizsák volt, benne fehérnemű, gyógyszerek, némi élelem és imakönyv. Ezzel vándorolt lakásról lakásra, mindig akadt olyan jó barát, humanista keresztény család, aki hosszabb-rövidebb ideig bújtatni tudta. Ezt a hátizsákot úgy megszokta Vidor Ferike, hogy már régen elmúlt a vészkorszak, vége lett a háborúnak, még mindig a hátán viselte."

Képek

1 / Színes fénykép, 1910-es évek Faragó fényképész felvétele PIM-OSMI
Fotótár
2 / Vidor Ferike és Gábor Andor PIM, ismeretlen fényképező
3 / Sennyei Verával és Pálóczy Lászlóval Színházi Élet 1938. 42. Angelo fotó
4 / A könyvének fedőlapja Budapest, 1940. A szerző kiadása
5 / OMIKE Művészakció színlapja, 1941. március 7.

A sorozat korábbi írásai / IDE KATTINTVA olvashatók el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek