Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (15. rész) – Vidor Ferike (Wechselmann Franciska)

2020. Május 28. / 13:14


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (15. rész) – Vidor Ferike (Wechselmann Franciska)

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

Vidor Ferike OSZMI Archivum.jpg

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

„A régi kis cseléd kopogtat szíved kapuján, kedves Közönség, aki nevettél mókáimon és együtt könnyeztél velem, hogy úgy hozta a nóta, hosszú évtizedeken keresztűl.”

Ezek annak az 1940-ben megjelent könyvnek a nyitó mondatai, amelyet Vidor Ferike, a népszerű színésznő írt, akinek felvételi kérelmét a Színészkamara zsidó származása miatt korábban elutasította. (A könyv Kezitcsókolom! címmel jelent meg.)

Vidor Ferike és Gábor Andor PIM 2209.JPG

Budapesten született 1889. június 2-án. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület képzését 1907-ben végezte el. Első szereplése – visszaemlékezése szerint – Bihari Ákos kecskeméti társulatában volt. 1909-től budapesti kabarékban szerepelt.

1914. október 27-én házasságot kötött Braun Jenő gépgyári igazgatóval, azonban 1919-ben elváltak. Ezt követően ment férjhez Gábor Andor íróhoz, akivel csupán öt évig éltek együtt, viszont ez a kapcsolat hosszú ideig meghatározója volt a színészi pályájának. Sajátos kabaré-énekesi tehetségét a zseniális konferanszié Nagy Endre fedezte fel, de híres cselédnótáit férje írta számára. 1920-ban követte őt az emigrációba, de a „színpadvágy” miatt (bár újságcikkek szerint 1922-ben szerepelt felvidéki előadásokon) négy évvel később hazatért, elválva férjétől. Ahogy a korabeli Színházi Élet híre fogalmazott. „… szerződési ajánlatot kapott egy pesti kabarétól s választania kellett Pest és az ura között, Pestet választotta.” Ezt követően évekig az egyik legtöbbet szereplő színésznő „úgyszólván dobogóról dobogóra jár” – írta 1938 áprilisában az Esti Kurir.

Vidor Ferike-Sennyei-Verával.jpg

1938 decemberében ott a neve azok között, akiknek a felvételét elutasította a Színészkamara. Még –talán – optimistán így nyilatkozott a Pesti Hírlapban:

„ – Természetesen meg fogom próbálni, hogy a dolgot reparáltassam. Most csak a világháborúra emlékezem, amikor sebesült magyar katonák boldogan és hálásan nevettek rám, aki cselédnótákat dalolt nekik. Harmincöt esztendeje szolgálok becsülettel a színpadon, de azért mosni, főzni, vasalni, sikálni nem felejtettem el…”

Vidor-Ferike-Visszaemlékezések_borito.jpg

1939-1944 között az OMIKE Művészakció közreműködőjeként nem csupán kabaréelőadásokban vett részt, hanem színdarabok: Takáts Alice, Dybuk, Őszi szonáta meghatározó szerepeit is eljátszotta. Ezen kívül különböző más helyszíneken vidám estéket szervezett magának és elbocsátott színésztársainak.

A háború után a Nemzeti Színház és a Belvárosi Színház tagja volt. A korábbi cselédnótákat éneklő komika Bartók és Kodály szerzeményeit, Szép Ernő költeményeit, Móricz és Tersánszky műveit vitte színpadra. Ezt követően újra a régi szerepek következtek, 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt. Érdemes művész (1957). 1970. január 23-án hunyt el, Budapesten.

Dybuk-plakát-1941. március .jpg

Zsidóként a vészkorszakban neki is bujkálni kellett. A pályatárs Gobbi Hilda később nagy szeretettel és sok humorral így emlékezett: "Vidor Ferike hátán egy hátizsák volt, benne fehérnemű, gyógyszerek, némi élelem és imakönyv. Ezzel vándorolt lakásról lakásra, mindig akadt olyan jó barát, humanista keresztény család, aki hosszabb-rövidebb ideig bújtatni tudta. Ezt a hátizsákot úgy megszokta Vidor Ferike, hogy már régen elmúlt a vészkorszak, vége lett a háborúnak, még mindig a hátán viselte."

Képek

1 / Színes fénykép, 1910-es évek Faragó fényképész felvétele PIM-OSMI
Fotótár
2 / Vidor Ferike és Gábor Andor PIM, ismeretlen fényképező
3 / Sennyei Verával és Pálóczy Lászlóval Színházi Élet 1938. 42. Angelo fotó
4 / A könyvének fedőlapja Budapest, 1940. A szerző kiadása
5 / OMIKE Művészakció színlapja, 1941. március 7.

A sorozat korábbi írásai / IDE KATTINTVA olvashatók el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Oktatás
Milyen lehetőségeid vannak, ha nem vettek fel sehova?
Hírek, lapszemle
Tisztelgés a zsidó mártírok előtt Hévízen

Kommentek