Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (114. rész) – Bánk Ernő

2022. Május 25. / 14:44


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (114. rész) – Bánk Ernő

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

bánk-ernő-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Nem példátlan, de nem is szokványos festőművészi pályakezdés az 1883-ban egy nógrádi kis faluban, Szalmatercsen született Bánk Ernőé. Nem festőként indult, megszerezte a tanítói, majd a tanári oklevelet és a budapesti tudományegyetemen a doktori diplomát is. Tanított, de hamar az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett.

Bánk Ernő-önarckép.jpg

Már az első világháború előtt jelen volt a budapesti kiállítási életben, 1911 után rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által rendezett csoportos kiállításokon. Az első világháború idején hadi festőként működött (a kiállítási részvételét fel nem adva), a 30. Honvéd Gyalogezred történelmi csoportjánál portrékat festett a Hadtörténeti Múzeumnak. Eközben sikert aratott kézi festésű porcelán brossaival, ahogy erről több napilap tudósított 1917-ben.

1919 végén a Fővárosi Közlöny tudósított arról, hogy a „proletár-diktatúra alatt tanúsított magatartása miatt” (a proletárgyerekek fürdőbiztosa volt és a Terézvárosban a Polgári Radikális Párt titkárjaként működött) állásából felfüggesztették. 1921-ben nyugdíjazták.

Maradt – szerencsénkre – a festészet. Bánk Ernő összebarátkozott Aba-Novák Vilmossal, Patkó Károllyal. Nyaranként velük festett az 1920-as évek közepén, Felsőbányán majd Iglón. Mindkét fiatal festő tükörképét megfestette.

1926 májusában Az Est, tudósítva a Tavaszi Tárlatról – ahol elnyerte a Szinyei Társaság elismerő oklevelét – így írt róla:

„Egy egészen új nevet kellene mondani: Bánk Ernőét, akinek két csendélete csak a múzeumban volna méltó helyen”.

1928-tól az újsághírekben, mint portréfestő tűnik fel. Sok, több mint 200 hivatalos felkérést kapott portrék megfestésére, mint például a Kereskedelmi Utazók egyesületétől: Goldzieher Géza, a Magyar Ökölvívó Egyesület megbízásából: gróf Sigray Antal arcképére. Közben vezette az OMIKE Műbarátok Köre grafikai iskoláját is. Az 1930-as években népszerűek voltak kisméretű, miniatűr portréi.

Bánk Ernő Gróf Bethlen andrásné portréja Színházi Élet 1933. 24.jpg

1942-ben az OMIKE Művészakció harmadik kiállításán vett részt.

A háborút követően, 1946-48-ban a Művészek Szabadszervezete és a Nemzeti Szalon kiállításain tűnt fel újból. Ezt követően – bár csoportos kiállításokon részt vett az 1950-es években - nincsen hír róla évtizedekig.

1978 áprilisában emlékkiállítása nyílt a Nemzeti Galériában, majd 1984-ben a Budapesti történeti Múzeumban volt látható műveiből egy kamarakiállítás.

Az 1978-as kiállítás katalógusából kívánkozik ide néhány mondat:

„Bánk Ernő válogatott műveinek kiállítása olyan festőt mutat be, akit nem kell ’felfedezni’, hanem akit nem szabad ’elfelejteni’, aki küzdelmekben nem szűkölködő életútjának tanúságtételé szerint véges-végig nyitott életművet alkotott, mert sosem zárkózott el semmi új és igazi elől.”

Művészetének alapjait a müncheni akadémizmus hagyományai jelentették. Ezzel egyidejűleg stílusába olvasztotta a nagybányai plein-air festészet hatásait és a Nyolcak eredményeit. Kezdetben a vidéki élet mindennapjaiból veszi témáit. 

A látvány szépsége ragadta meg leginkább. Később elsősorban tájképeket, csendéleteket, portrékat festett. A negyvenes évektől dekoratívabb irányba fordult. Akvarelleket és pasztelleket is alkotott. Grafikai munkássága nagyszámú rézkarcot ölel fel.

Budapesten, 1962. július 17-én hunyt el.

Képek:

1.) Önarckép, kieselbach.hu
2.) Patkó Károly festő. 1928. kieselbach.hu
2.) Aba-Novák Miklós fest. 1926. MNG
4.) Gróf Bethlen Andrásné portréja. Színházi Élet, 1933. 24.
5.) Dunakanyar mutualart.com
6.) Hegyvidéki táj. mutualart.com

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek