Újjászületett a zsidó múzeum: nézz be és gondolkozz!

2017. Szeptember 14. / 23:00


Újjászületett a zsidó múzeum: nézz be és gondolkozz!

Hatalmas változáson ment át a budapesti Dohány utcában található Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, ahol az 1984-ben megnyitott állandó tárlat helyére került egy új koncepció alapján megtervezett, egyszerre a jelenhez szóló, de a múltat mélyen tisztelő kiállítás. A szeptember 17-én, vasárnap délután 6 órakor kezdődő megnyitó beharangozó sajtótájékoztatóján jártunk.


muzeum_4.jpg
Darvas István, Heisler András, Toronyi Zsuzsanna és Kiss-Gál Zsuzsanna


A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár több mint harminc év után jelentősen megújult állandó kiállítása a judaizmus kultúrájába vezeti be a látogatókat, a mindennapi zsidó élet tárgyaiból és szakrális örökségéből mutat be egy olyan gazdag válogatást, amelynek központi tematikája, gondolati magja a zsidó tér és idő fogalma. Ugyanakkor a kurátori koncepció a tárgyak által megjelenített és képviselt "belső" világot kiterjeszti a szó szoros értelmében vett "külső" világra is, hiszen a tárgyakkal együtt egyetlen szerves, közös egységben láttatja a múzeumnak helyet adó épület-komplexumot, a Dohány utcai zsinagóga kertjét, ahol a vészkorszak mártírjait temették.

muzeum_2.jpg
Toronyi Zsuzsanna

Az újjászületett tárlatról az intézmény igazgatója, Toronyi Zsuzsa (egyben a kiállítás kurátora), Kiss-Gál Zsuzsanna, a tárlat vizuális kivitelezésével megbízott szakember, valamint Heisler András, a múzeumot fenntartó MAZSIHISZ elnöke és Darvas István rabbi közösen tartott sajtótájékoztatót a múzeumban. Az eseményen Toronyi Zsuzsa azt mondta: az új állandó kiállítás tervezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy tisztelettel kell viszonyulni a gyűjteménynek helyet adó, kulturális és vallási örökségnek számító, gyönyörű építészeti adottságokkal, többek között hatalmas díszablakokkal rendelkező, 1931-ben épült épülethez. Ha ezeken az ablakokon kitekintünk, akkor a zsinagóga főbejáratát vagy a temetőkertet látjuk, ez pedig arra sarkallja az embert – fogalmazott Toronyi Zsuzsa –, hogy a múzeumból kinézve: lásson és gondolkodjon. Ez volt az oka annak, hogy a külső világba való kitekintés lehetősége fontos szerephez jutott a válogatás összeállítása során. Az igazgatónő hozzátette: a másik lényeges aspektus az épület megtisztelésén túl a kiállított tárgyak tisztelete volt, hiszen azokat nem egyszerű illusztrációként vagy vizuális elemként fogtak fel egy, a rendezők által kreált narratívához, hanem hagyták, hadd meséljenek maguk a tárgyak a maguk egyedi, saját mivoltukban. A tárlat fejlesztésének következő lépcsője jövőre az lesz, hogy a 21. századi látogatók technikai igényeihez igazodva korszerű, digitális eszközökkel egészítik ki a judaizmus kultúrájába bevezető gyűjteményt.

Kiss-Gál Zsuzsanna, a tárlat vizuális kivitelezéséért felelős szakember hangsúlyozta: az installáció elemeit úgy építették meg, hogy átrendezhetők, átalakíthatók legyenek, s figyelembe vették azt az építészeti sajátosságot is, hogy a múzeumot a látogatók ott hagyják el, ahol beléptek, magyarán a tárlat minden pontján fönn kell tartani az érdeklődést ahhoz, hogy a vendégek tartalmas élményekkel távozhassanak. Kiss-Gál Zsuzsanna hozzátette: a vizuális tervezés során az installációra, mint háttérplatformra tekintettek, mert véleményük szerint a tárgyaknak kell előtérbe kerülniük ahhoz, hogy a lehető legtöbbet elmesélhessék a saját történetükről.

muzeum_3.jpg
Fotók: Nagy Ákos


A sajtótájékoztatón Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke kifejtette: nagy öröm a fenntartó számára, hogy megújul a tárlat, hiszen e falak között múzeumi kiállítás-avatás utoljára harminchárom éve volt. Ám az új tárlat nem lesz változatlan a következő harminchárom évre – tette hozzá az elnök –, hiszen folyamatosan alakítható, változtatható lesz. Heisler András úgy fogalmazott: fenntartóként a hitközségek szövetsége nagyon büszke erre a múzeumra, amely nem csak a zsidó múltat mutatja be, de ugyanilyen erővel szól a jelenhez is, ezáltal pedig a magyarországi zsidó közösséget és a magyar kultúrát szolgálja.

A sajtó képviselőinek Darvas István elöljáróban egy 18. századi rabbit idézett, aki egyszer azt mondta: a tanultakhoz folyamatosan hozzá kell tennünk valami újat, mert ha az ember erre képtelen, ez annak a bizonyítéka, hogy a régi tudás sincs a birtokában. Azaz számára rabbiként e múzeum megújulásában éppen az a törekvés a rokonszenves, hogy egy ősi, több ezer éves kultúráról új gondolatokat képes átadni az ide látogató közönségnek, márpedig a tárgyak, a szövegek, az épület, az installáció egymásra hatása lehetővé teszi a zsidóság újraértelmezését. Darvas István szerint ennek azért van jelentősége, mert olykor azt érezni, mintha a zsidó hagyomány a múlttal lenne egyenértékű, holott erről szó sincs. Mint mondta, a zsidóság igenis jelen idejű, igaz, ezt a jelenidejűséget láttatni kell, meg kell jeleníteni, időről-időre meg kell mutatni és újítani, s ez a tárlat – fűzte hozzá a rabbi –, éppen ezt az akaratot, gondolatot és szándékot tükrözi.

Kácsor Zsolt

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek