Újjászületett a zsidó múzeum: nézz be és gondolkozz!

2017. Szeptember 14. / 23:00


Újjászületett a zsidó múzeum: nézz be és gondolkozz!

Hatalmas változáson ment át a budapesti Dohány utcában található Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, ahol az 1984-ben megnyitott állandó tárlat helyére került egy új koncepció alapján megtervezett, egyszerre a jelenhez szóló, de a múltat mélyen tisztelő kiállítás. A szeptember 17-én, vasárnap délután 6 órakor kezdődő megnyitó beharangozó sajtótájékoztatóján jártunk.


muzeum_4.jpg
Darvas István, Heisler András, Toronyi Zsuzsanna és Kiss-Gál Zsuzsanna


A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár több mint harminc év után jelentősen megújult állandó kiállítása a judaizmus kultúrájába vezeti be a látogatókat, a mindennapi zsidó élet tárgyaiból és szakrális örökségéből mutat be egy olyan gazdag válogatást, amelynek központi tematikája, gondolati magja a zsidó tér és idő fogalma. Ugyanakkor a kurátori koncepció a tárgyak által megjelenített és képviselt "belső" világot kiterjeszti a szó szoros értelmében vett "külső" világra is, hiszen a tárgyakkal együtt egyetlen szerves, közös egységben láttatja a múzeumnak helyet adó épület-komplexumot, a Dohány utcai zsinagóga kertjét, ahol a vészkorszak mártírjait temették.

muzeum_2.jpg
Toronyi Zsuzsanna

Az újjászületett tárlatról az intézmény igazgatója, Toronyi Zsuzsa (egyben a kiállítás kurátora), Kiss-Gál Zsuzsanna, a tárlat vizuális kivitelezésével megbízott szakember, valamint Heisler András, a múzeumot fenntartó MAZSIHISZ elnöke és Darvas István rabbi közösen tartott sajtótájékoztatót a múzeumban. Az eseményen Toronyi Zsuzsa azt mondta: az új állandó kiállítás tervezésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy tisztelettel kell viszonyulni a gyűjteménynek helyet adó, kulturális és vallási örökségnek számító, gyönyörű építészeti adottságokkal, többek között hatalmas díszablakokkal rendelkező, 1931-ben épült épülethez. Ha ezeken az ablakokon kitekintünk, akkor a zsinagóga főbejáratát vagy a temetőkertet látjuk, ez pedig arra sarkallja az embert – fogalmazott Toronyi Zsuzsa –, hogy a múzeumból kinézve: lásson és gondolkodjon. Ez volt az oka annak, hogy a külső világba való kitekintés lehetősége fontos szerephez jutott a válogatás összeállítása során. Az igazgatónő hozzátette: a másik lényeges aspektus az épület megtisztelésén túl a kiállított tárgyak tisztelete volt, hiszen azokat nem egyszerű illusztrációként vagy vizuális elemként fogtak fel egy, a rendezők által kreált narratívához, hanem hagyták, hadd meséljenek maguk a tárgyak a maguk egyedi, saját mivoltukban. A tárlat fejlesztésének következő lépcsője jövőre az lesz, hogy a 21. századi látogatók technikai igényeihez igazodva korszerű, digitális eszközökkel egészítik ki a judaizmus kultúrájába bevezető gyűjteményt.

Kiss-Gál Zsuzsanna, a tárlat vizuális kivitelezéséért felelős szakember hangsúlyozta: az installáció elemeit úgy építették meg, hogy átrendezhetők, átalakíthatók legyenek, s figyelembe vették azt az építészeti sajátosságot is, hogy a múzeumot a látogatók ott hagyják el, ahol beléptek, magyarán a tárlat minden pontján fönn kell tartani az érdeklődést ahhoz, hogy a vendégek tartalmas élményekkel távozhassanak. Kiss-Gál Zsuzsanna hozzátette: a vizuális tervezés során az installációra, mint háttérplatformra tekintettek, mert véleményük szerint a tárgyaknak kell előtérbe kerülniük ahhoz, hogy a lehető legtöbbet elmesélhessék a saját történetükről.

muzeum_3.jpg
Fotók: Nagy Ákos


A sajtótájékoztatón Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke kifejtette: nagy öröm a fenntartó számára, hogy megújul a tárlat, hiszen e falak között múzeumi kiállítás-avatás utoljára harminchárom éve volt. Ám az új tárlat nem lesz változatlan a következő harminchárom évre – tette hozzá az elnök –, hiszen folyamatosan alakítható, változtatható lesz. Heisler András úgy fogalmazott: fenntartóként a hitközségek szövetsége nagyon büszke erre a múzeumra, amely nem csak a zsidó múltat mutatja be, de ugyanilyen erővel szól a jelenhez is, ezáltal pedig a magyarországi zsidó közösséget és a magyar kultúrát szolgálja.

A sajtó képviselőinek Darvas István elöljáróban egy 18. századi rabbit idézett, aki egyszer azt mondta: a tanultakhoz folyamatosan hozzá kell tennünk valami újat, mert ha az ember erre képtelen, ez annak a bizonyítéka, hogy a régi tudás sincs a birtokában. Azaz számára rabbiként e múzeum megújulásában éppen az a törekvés a rokonszenves, hogy egy ősi, több ezer éves kultúráról új gondolatokat képes átadni az ide látogató közönségnek, márpedig a tárgyak, a szövegek, az épület, az installáció egymásra hatása lehetővé teszi a zsidóság újraértelmezését. Darvas István szerint ennek azért van jelentősége, mert olykor azt érezni, mintha a zsidó hagyomány a múlttal lenne egyenértékű, holott erről szó sincs. Mint mondta, a zsidóság igenis jelen idejű, igaz, ezt a jelenidejűséget láttatni kell, meg kell jeleníteni, időről-időre meg kell mutatni és újítani, s ez a tárlat – fűzte hozzá a rabbi –, éppen ezt az akaratot, gondolatot és szándékot tükrözi.

Kácsor Zsolt

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
„Rügy nem neked bont, virág nem neked nyit"
Kultúra
Ezt a filmet nagyon várjuk: Helen Mirren lesz Golda Meir
Hírek, lapszemle
Az Élet Menete: idén virtuálisan emlékezünk

Kommentek