Tizenkét kőmives – Baumhorn Lipót

2017. December 21. / 12:01


Tizenkét kőmives – Baumhorn Lipót

Sorozatunkban tizenkét magyar zsidó építészt mutatunk be, akik az 1867-es Emancipációs törvény által lehetővé téve terveztek házakat a haza dicsőségére. Az ötödik rész Baumhorn Lipótról szól.


Ő a legnagyobb magyar zsinagógaépítész, tizenkilenc önálló zsinagóga és további tíz felújítója és bővítője. Sikeres építőművész és sikeres vállalkozó is egyben. Építészete nem csupán a lechneri örökségre épül, hanem a romantika moreszk-gótizáló vonásának és a nemzetközi szecesszió díszítő gyakorlatának egy szerencsés szintézise. A nagy kupolás terek szecessziós jellegű megoldása Baumhorn művészetének igazi, iskolateremtő jelentőségű eredménye.

Egy győri tanító fiaként születik Kisbéren 1860-ban. Iskoláit Győrben végzi, de már Bécsben tanulja az építészetet. Többek mellett a historizmus nagy bécsi tervezőit, Heinrich Ferstel és Karl König professzorokat hallgatja (utóbbi jeles zsinagógaépítész). Hazatér és 23 évesen beáll Lechnerhez. Több mint tíz évig a Lechner-Pártos irodában dolgozik.

1888-ban születik első zsinagógája, a későromantikus esztergomi és egészen 1931-ig, a Bethlen téri zsinagóga bővítéséig a zsinagógaépítészet adja művészetének legfőbb, bár nem kizárólagos elemét.

Első alkotói korszaka a szegedi zsinagóga tervezésének kezdetéig nyúlik. Ebben a korszakban a keleties és neoreneszánsz formakincs gazdagsága jellemzi épületeit. Erre a formanyelv-választásra elsősorban a Dohány utcai nagyzsinagóga építésze, Ludwig Förster hat, aki erősen propagálja az iszlám-mór elemek átvételét a zsidó vallási épületeknél. Ennek szellemében megszületik a nagybecskereki (1896), a szolnoki (1898) és a temesvári (1899) Baumhorn-zsinagóga, miközben a Lechner-Pártos iroda legnagyobb vállalkozásán, az Iparművészeti Múzeumon is vállal építészeti feladatokat. Időközben több világi megbízást is kap, így pl. a Millenniumi Kiállítás Papír- és Sokszorosítóipari csarnokát tervezi meg (1896). 1898-1899-ben megépülnek első lakó- és bérházai is (Budapest, VIII. József utca 38. és VI. Szív utca 66.).

Baumhorn világi építészetében a lechneri hatás ott érezhető a tetőgerincen végigfutó csipkés pártasorokon, a lóhereíves nyílásformákon és a nyerstéglaszalagokon is.

baumhorn_2.jpg
Az Esztergomi zsinagóga


A századfordulón Baumhorn már nagyhírű építész, aki hitközségi megbízások sorát nyeri el. 1903-ban felépül fő műve, a Szegedi új zsinagóga, amely legmonumentálisabb alkotása és egyben a világ negyedik legnagyobb zsidó temploma. Itt már egy kiforrott harmonikus formanyelvet használ, amit a kor szecessziós építészetét jellemző összművészeti eszmeiség hat át pl. szecessziós üvegablakok alkalmazásával. A szegedi előtt brassói (1901) és fiumei (1902) zsinagógája is felépül, de ott még a keleties formanyelv dominál.

baumhorn_3.jpg
A Szegedi Új zsinagóga


Az érett Baumhorn-zsinagóga centrális alaprajzú, hatalmas kupolájú, timpanonos kiképzésű és a klasszikus-keleties hatások mellett a lechneri téglaszalagok alkalmazása is megjelenik a zsinagógák udvari homlokzatán és az ablakformákban.

Úgy nyúl a szecesszióhoz, mint korábban a reneszánszhoz vagy a gótikához: elemeket, motívumokat vesz át, de a szerkezet vagy a homlokzat egészére nem alkalmaz új architektúrát. Hívják ezt a fajta koncepciót historizáló szecessziónak is. Bár Baumhorn méltán nevezhető a legnagyobb zsidó szakrális építészünknek, ám világi építészete is igencsak jelentékeny.

1910 és 1911 között épül tervei alapján Bárczy István fővárosi polgármester építőprogramjának második ciklusában a Csata utcai Általános Iskola (XIII. Csata utca 20.). Az iskola háromemeletes, alagsorral és tetőterasszal, 27 tanteremmel, 2 tantestületi szobával, 2 tornateremmel, a hozzátartozó öltözőkkel, nyolc egyéb teremmel, egy igazgatói, egy óvónői, két altiszti, egy dajkalakással épül, fűtése központi, gőzfűtéses.

baumhorn_4.jpg
Budapest, Csata utcai Általános Iskola


Baumhorn Szeged, Temesvár vagy Újvidék arculatát is befolyásolja középületeivel és lakóházaival

Fontos szegedi középülete a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár kétemeletes szecessziós épülete, a mai helyi OTP irodaház 1903-1904-ből, a Széchenyi tér 7. alatt. Majd tíz év múlva, 1912-1913-ban épül a következő szegedi Baumhorn-ház, a Vasalóház a Takaréktár utca és a Horváth Mihály utca sarkán. Ez a háromemeletes palota historizáló-szecessziós stílusban épül 1912-13-ban.

A helyi zsidó hitközség székháza (1902), a Wagner-ház (1905), a Kölcsey-udvar (1910) és a Forbáth-ház (1912) is Baumhorn-alkotás Szegeden.

Újvidéken pedig a neológ zsinagóga (1909 mellett) szintén a helyi Takarékpénztár (1905) terve fűződik nevéhez, valamint ő tervezi a Menráth-palotát (1909), a Tomin-palotát (1909) és a Schwarz-házat (1911) is.

Temesváron tervei alapján felépül az Állami Felsőbb Leányiskola (1902-1904), egy szecessziós, illetve neogót elemeket ötvöző, kétemeletes, tagolt nyeregtetős, cseréppel fedett iskola. Vakolt falfelületeit a Baumhorn egyéb épületeiről jól ismert, vakolatlan klinker tégla felületű, díszítő sávok, párkányok tagolják, díszítik, hol geometrikus, hol növényi motívumokat mutatva. Az épületet azzal azonos stílusú, míves kovácsoltvas kerítés övezi. Figyelemre méltó a kapu kovácsoltvas munkája, illetve az épületben az előcsarnok és a díszterem színes üvegablakai.

Szintén Temesváron a helyi zsidó hitközség székháza és bérháza (1905), a Merkúr- és a Lloyd-palota (1909 és 1912) valamint több lakóház is Baumhorn építészetét dicsérik.

baumhorn_5.jpg
Temesvár, az egykori Lloyd-palota, ma a Temesvári Műszaki Egyetem rektorátusa


Jeles kortárs építészkollégáihoz hasonlóan ő is tervez sírokat, ezek közül talán legszebb Ujhely Lipót családjának monumentális, zsinagógát formázó sírboltja (1905) a Kozma utcai zsidó temetőben.

baumhorn_6.jpg
Ujhely Lipót és családja sírboltja a Kozma utca zsidó temetőben


Utolsó alkotói korszaka az első világháború utáni időszakra tehető, amikor – nem csupán Baumhorn esetében – a nagy építészeti megbízások megritkulnak.

Ekkor kizárólag egyházi épületeket tervez: a fővárosban felépül két kisebb zsinagógája az 1909-ben felavatott Aréna úti (a mai Dózsa György úti) után a Páva utcában (1924) és a Hegedűs Gyula utcában (1927) vejével Somogyi Györggyel), Győrben kibővül a helyi zsidó templom (1925) de Losonc, Nyíregyháza (1918-1932) és Gyöngyös (1931, Somogyi Györggyel) is gazdagodik egy-egy szép Baumhorn-zsinagógával.

Baumhorn visszanyúl a klasszikus építészeti eszköztárhoz timpanonok, ablak közeli lizénák, faltükrők alkalmazásával. A gyöngyösi templom kubusos szerkezetével és vasbeton vázával pedig már előhírnöke a modern építészetnek.

Utolsó szakrális munkája a Bethlen téri zsinagóga bővítése, szintén Somogyival (1931)

baumhorn_7.jpg
A Páva utcai, a Bethlen téri, a Hegedűs utcai és nyíregyházi zsinagóga belülről


Baumhorn Lipót utolsó lakóházairól eltűnnek a korábbi formajegyek: modern, funkcionális, egyszerű alaprajz, homlokzatok és minimális dekoráció jellemző rájuk.

Visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy „mindig hagyományos építőgondolatból indult ki, de sohasem volt szolgalelkű másoló. Mindig individuálisan fogta fel feladatait, és adta bele saját egyéniségét is, meg a korból is, melynek gyermeke volt.”

Szülőhelyén, Kisbéren hal meg 1932-ben A Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik, sírját Somogyi György tervezi, sírkövén feltűntetve az összes Baumhorn-tervezte zsinagógát. 2004 óta mellszobra áll Szolnokon (Simon Ferenc alkotása), az általa tervezett zsinagóga mellett.

A sorozat korábbi részei ide kattintva olvashatók el: 1. rész, 2. rész, 3 rész, 4 rész

Gottdank Tibor


Felhesznált forrás

Oszkó Ágnes Ivett: Baumhorn Lipót, tanulmány az Építőművészek Ybl és Lechner korában című tanulmánykötetben, Terc Kiadó, 2015.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek