Tizenkét kőmives – Málnai Béla

2017. November 02. / 15:28


Tizenkét kőmives – Málnai Béla

Sorozatunkban tizenkét magyar zsidó építészt mutatunk be, akik az 1867-es Emancipációs törvény által lehetővé téve terveztek házakat a haza dicsőségére. A harmadik részben Málnai Béla művészetét ismerhetjük meg. A sorozat első részre ide, a második része pedig ide kattintva olvasható el.


Lechner Ödön és Lajta Béla irodáiban formálódik építésszé. Román Miklóssal, Haász Gyulával, Tálos Gyulával és fiával együtt alkot házakat. Hamar elszakad a szecessziótól és a klasszicizáló modernista magyar építészet legkiemelkedőbb építőművésze lesz, aki díszleteket is tervez a Vígszínházba. Jelentős közéleti szereplő is, aki a hazai képzőművészeti-építészeti élet meghatározó folyóiratának, A Háznak a főszerkesztője.

Egy makói születésű apa és egy nagyabonyi anya, Manheimer Henrik és Markbreit Róza gyermekeként születik egy sokgyerekes pesti családba (hat testvérével él). Apja pékként dolgozik és esténként plusz munkát vállal, hogy többek között tehetséges Béla fia tanulmányi költségeit fedezni tudja.

Málnai Béla 1901-ben szerez építészmérnöki oklevelet a Budapest Műegyetemen, de már egyetemi évei alatt felfigyel rá Lechner Ödön és maga mellé veszi rajzolónak a Postatakarékpénztár tervezési munkáiban. 1902 és 1903 között Lajta Béla műtermében dolgozik és rövid ottléte ellenére Lajta-művészetének őszinte híve és legnagyobb propagálója lesz egész életében.

1902-ben Himler Dezsővel közösen ad be pályaművet a hódmezővásárhelyi Fekete Sas-szálló pályázatán. Pályatervük sikeres lesz, megosztott I. díjat nyer.

malnai_2.jpg
Budapest, VI. Hajós utca 32.


1903-ban önálló irodát nyit. Rövid ideig Román Miklóssal dolgozik, majd három évig egyedül. A Románnal közösen tervezett Szedő-házban (VI. Hajós utca 32.) létesül Málnai irodája, valamint A Ház című lap szerkesztősége is ott működik.

1906-ban felépül első önálló épülete, a Neumann-ház a VII. Hársfa utca 40-ben. Már ez a négyemeletes bérház is a szecessziótól való eltávolodást mutatja. A ház neves lakója lesz később a humorista Királyhegyi Pál.

1906 és 1907 között épül a II. Margit körút 7. szám alatt Málnai következő műve, a Politzer-ház. A saroktelken 1903-ig gróf Batthyány Lajos nagybirtokos 9-lakásos bérháza áll, melyet 1904-ben vesz meg Politzer Gusztáv marha- és borjúkereskedő. Politzer lebontatja az épületet és Málnaival terveztet új bérpalotát a telekre. A kereskedő 1911-ben adja el tulajdonát Schottola Kálmánnak. A két világháború között a ház aljában működik Held János nyomdája és Stangl Lajos cukrászdája. Az emelet két lakását az „Akarat” Magyar Munkások Beszerző Takarék és Lakásépítő Szövetkezete bérli központjának.

1907-ben társul Haász Gyulával, akivel korábban egy évfolyamra járt a Műegyetemen. Együttműködésük – mint a kor sok más sikeres építészpárosáé – az első világháborúig tart. Málnai lesz az építészpáros vezető tervezője.

Első megvalósuló tervük a VIII. Hungária körút 32-34-ben felépülő székesfővárosi kislakásos bérházcsoport (1909-1910). Málnai 1907-ben az Olbrich és Behrens által alapított Deutscher Werkbund magyar tagja lesz.

1909-ből való a XI. Budafoki út 51. szám alatti alkotásuk, amely már tökéletesen dísztelen homlokzatú.

Málnai 1908 és 1911 között szerkeszti A Ház című művészeti folyóiratot, melyet Székely Dezső alapít és ad ki. Az első szám Lechner Ödön művészetével foglalkozik, valamint Malonyai Dezső saját írásán keresztül ismerteti a Lajta Béla által tervezett villáját. A címlapot és az iniciálékat Kozma Lajos rajzolja. A legújabb építészeti törekvések mellett a lap bemutatja a KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) kiállításait, foglalkozik hazai és külföldi művészeti eseményekkel is.

A lap erőteljesen a modernista, progresszív szemléletet propagálja, az angol kertváros eszméjét hirdeti, különösen tekintettel Baillie Scott építészetére, akivel Málnai jó barátságot is ápol. A Ház közvetlen munkatársai Székely Dezső és Kozma Lajos, a gyakori közreműködők között Lázár Béla, Lehel Ferenc, Bálint Aladár, Gerő Ödön, Gulácsy Lajos és Vágó József neveit találjuk.

Az acél és a vasbeton elterjedése új építészeti megoldást hoz a polgári lakásépítészetben, az 1910-es években. Kedvelt alkalmazási területe ennek az üvegezett zárt erkély. Az első ilyen modern megjelenésű lakóépület a négyemeletes manzárdos Rosenfeld-ház (a ház építtetője Rosenfeld Józsefné), amely 1910 és 1911 között épül a Málnai-Haász páros tervei szerint a VI. Eötvös utca 29-ben. A nagy téglafelületek és a homlokzat teljes magasságán végigfutó, zárt erkélyek váltják egymást a házon. Magas, keskeny lapokkal borított falsíkokat láthatunk. A ház híres lakója Basilides Mária operaénekesnő és Péterfi István zenekritikus.

malnai_3.jpg
Budapest, VI. Eötvös utca 29.


1910-ben tervezik a Förster-házat a XIII. Visegrádi utca 23-ban. A szecessziós ház jellegzetessége az öttengelyes homlokzaton mértani aprólékossággal középre helyezett, antik harci jelenetet ábrázoló dombormű.

1911 és 1912 között épül két protomodern házuk a XIII. Tátra utcában, a 3. és 4. szám alatt, a Bäck-ház és a Haász-ház.

Szintén ugyanebben az időben tervezik másik jelentős alkotásukat, Buchbinder Márk négyemeletes házát a VIII. Népszínház utca 35. szám alatt (Buchbinder majd később egy másik házat is terveztet Málnaival). A homlokzat függőlegesen 1+2 részre osztható, amely részek, szinte mindenben különböznek egymástól. A középső és a jobb oldali részt közös timpanon fogja össze, de a középső rész rizalitjának van egy plusz kis timpanonja; az elkülönített baloldal pedig egyenes záródású zárt teraszban végződik. A látványt az teszi izgalmassá, hogy a középső részt a jobboldali résztől semmiféle határ nem választja el, a baltól viszont ugyanaz a függőleges sáv, mint amely a homlokzatot lezárja kétoldalról.

A Wagner-ház következik a VI. Székely Mihály utca 10-ben, majd egy újabb mérföldkő Málnai munkásságában és egyben a modern magyar építészet történetében: a Cseh-Magyar Iparbank fém zárterkélyes saroktömbbel hangsúlyozott ötemeletes épülete (ma OTP Bank), amelynek osztás és tagolás nélküli kőburkolatába Málnai barokkos ornamens-sávokat úsztat (1912, V. Nádor utca 6.). A ház belsőépítészeti tervei Tálos Gyulától valók. A kivitelezés Heidelberg Sándor feladata lesz.

malnai_4.jpg
Budapest, V. Nádor utca 6.

1912-ben készül el Freund Sándor és Freund József megbízásából egy ötemeletes, belsőudvaros, zártsorú épületük az V. Irányi utca 5-ben. A sima kőburkolatos premodern stílusú ház már teljesen híján van mindenféle díszítésnek.

Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve határozza el, hogy korszerű szállodát létesít a Nyugati pályaudvar környékén. Választása egy négyemeletes sarokházra esik (a mai VI. Teréz körút 43. alatt), melyet a Málnai-Haász páros tervei alapján átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakíttat. 1913. május 10-én nyitja meg kapuit a mai négycsillagos Radisson Blu Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az akkori angol szállodaipar - a Britannia nevet adja.

A háború megviseli az épületet, bombatalálat éri, egyben hadikórház működik falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatja kapuit, ekkor már Béke Szálló néven. A régi hírnév vonzza a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogad. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává válik. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújítja és modernizálja az épületet, így megkezdődhet a szálló harmadik fénykora. A hotel újjáépítésekor szem előtt tartják a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei.

malnai_5.jpg
Budapest, Béke Hotel


1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lesz. 1995 óta a Danubius Hotels Groups tagja. 2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet.

1912-ben Deutsch Vilmos számára terveznek a IX. Mester utcába (Mester utca 18.) egy hatszintes, klinker téglás, a harmadik-negyedik szinteken francia-ablakos bérházat.

Jellegzetes cour d’honneur kialakítású, megmozgatott tömegű megoldást mutat a XI. Bartók Béla út 50. szám alatti alkotásuk (1913).

Málnai 1907 és 1914 között rendszeresen részt vesz terveivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1912-ben a budapesti várkerület, a Víziváros és a Rácváros régi építészetének emlékeit gyűjti össze.

Sokszor megfordul Lechner Ödön művészasztalánál a Japán kávéházban. Szoros barátságot ápol Ady Endrével, Heltai Jenővel, Szép Ernővel, az építész Medgyes Alajossal és a festő Tihanyi Lajossal. 1918-tól a Művészek és Tudósok Kultúrszövetségének is tagja lesz.

A Tanácsköztársaság alatt a Műegyetem ipari és gazdasági építészeti tanszékének vezetésével bízzák meg. A Tanácsköztársaság bukása után kinevezését hatályon kívül helyezik. Jó ideig csak díszlettervezői munkához jut, a Vígszínház díszleteit rajzolja és papírmasé dísztárgyakat készít.

Nagy nehézségek árán sikerül megbízásokat kapnia villatervezésre. 1913 és 1940 között Málnai főmunkatársa Tálos Gyula lesz, aki az iparművészeti részletek kidolgozásáért felel.

A világháború után a progresszív kísérleteknek egy időre bealkonyul, a historizáló neostílusok lesznek újra jellemzők. Ehhez az igényhez kénytelen-kelletlen Málnai is alkalmazkodik.

1922-ben kap egy neobarokk hangulatú lakóépület-tervezési megrendelést Kardos M. Lajos szappangyárostól a II. Garas utca 8-10. szám alatti duplatelekre.

Ugyancsak a neobarokk szellemében épül 1927-1928-ban Málnai következő, méretét tekintve legnagyobb műve, amelynek tervezésében ismét régi partnere, Haász Gyula a munkatársa. Budapest egyik legfontosabb helyén álló bérházáról, a Kossuth téren felépülő Magyar Állami Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének épületéről van szó.

malnai_6.jpg
Budapest, V. Kossuth Lajos tér 13-15.


Mivel a ház az Országház körül kialakult térnek egyik térfala, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a tér kiegyensúlyozottsága érdekében feltételeket szab a homlokzat kiképzésére vonatkozóan. Erőteljes és monumentális homlokzatokat írnak elő, nyugodt, vízszintes párkánylezárással, oromzatok alkalmazása nélkül. A homlokzatokat kőből vagy műkőből kell készíteni. A földszinten üzlethelyiségeket nem szabad létesíteni, csupán kávéház, vendéglő vagy iroda céljára szolgáló helyiségeket és az épületekre hirdetést sem lehet elhelyezni.

Málnai zártkörű tervpályázaton nyeri el a megbízást. Eredetileg hat emeletet tervez, de akkor űberelte volna a Hauszmann-féle Kúria épületének párkánymagasságát, így csak ötöt engedélyeznek. A feljegyzések szerint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az emeletszámon kívül „meghatározta az épület alapkompozícióját, a magasságát, a párkányok és rizalitok elhelyezését… A homlokzat egyébkénti kiképzésében a tervező teljesen szabad kezet nyert úgy a stílus, mint a formaalapításra vonatkozólag.” (1)

A Tanács Hültl Dezső javaslatainak a figyelembevételével fogalmazza meg kikötéseit. Ennél az épületnél még hagyják, hogy a homlokzat részleteit Málnai rajzolja meg, ám a tér déli oldalán később felépülő házak homlokzatát már maga Hültl tervezi.

1927-ben a XII. Szarvas Gábor út 17-be, majd 1928-ban a XII. Csaba utca 9-ben alkot neobarokk modorban lakóházakat.

És még mindig a neobarokk nyelvén tervez két belvárosi házat, az V. Nagy Ignác utca 16-ban felépülő hatemeletes sarokbérházat, melyet Scheiner Antal, Ernő és Béla rendel tőle, valamint az V. Szemere utca 19-ben létesülő épület Szöllösy Zsigmondnak. Előbbi ház statikusa Gergely Jenő. Utóbbit Málnai fia, László fogja helyreállítani 1946-ban a háborús sérülésekből.

Fontos historizáló műve 1929-ből az Ungár-ház, Ungár Lipót (majd a Magyar Konfekcióművek Rt.) ingatlana a VII. Károly körút 3/c. alatt. A hatemeletes, vasbetonvázas sarokházat a Fejér-Dános cég építi.

malnai_7.jpg
Budapest, VII. Károly körút 3/c.


1931-ben a II. kerületbe (Orló utca 9.) tervez egy lakóépületet, a Mende-villát. A Mende László bankár részére épülő ház a kortárs olasz törekvések egyik eklatáns hazai példája. Szembeszökő a korlátok és oszlopfők részletgazdagsága, historizmusban gyökerező kialakítása. A ház a 2010-es évek elején Kovács Csaba jóvoltából megújul.

1932-ben a XIII. Tátra utca 25-ben Neuhauser Miksa építőipari cége számára tervez ötemeletes immár modernista sarokbérházat. Rados Kornél a ház statikusa, Kolman Mór a kivitelezője. 1934-ben az I. Attila út 121-ben ismét modernista stílusú háza készül el: egy zártsorú beépítésű, vasbeton vázas lakóház Bauer Soma megrendelésére.

1935 és 1936 között épül a pesti Újlipótváros legszebb részén, a Szent István parknál Bauhaus-stílusú ötemeletes műve (XIII. Pozsonyi út 44-46.). A megrendelő ismét a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Alkalmazottainak Nyugdíjintézete, amellyel már a Madách tér munkálataiban is dolgozik. Az előírásnak megfelelően a Pozsonyi út felé nyitott franciaudvaros épület létesül. A ház Pozsonyi úti és Duna-parti traktusai téglalap alakú belső udvart fognak közre, amely az első emelet fölött az utca felé kinyílik. A ház kivitelezését Pintér Oszkár cége végzi.

A modernista Újlipótváros egy másik Málnai épületet is őriz, a Szent István park 13-14-ben álló hétemeletes házat (1935-1936), melyet Prágai Ármin rendel Málnaitól, és ahol majd évtizedekig él a zongoraművész Fischer Annie zenetudós férjével Tóth Aladárral együtt. 1936-ból való egy másik újlipótvárosi munkája a Tátra utca 38. szám alatti négyemeletes bérház.

malnai_8.jpg
Budapest, XIII. Szent István park 13-14.


1937-ben Málnai Ellinger Gyula mérnök számára tervez villát (II. Virágárok utca 17.). Ez a ház is erőteles bauhausos hangulatot áraszt.

Szintén 1937-ből való és szintén modernista mű a VII. Nyár utca 34. szám alatti négyemeletes lakóház Buchbinder Márk Rt. részére. Az épület statikusa Rados Kornél, a kivitelező Katona János.

malnai_9.jpg
Budapest, II. Virágárok utca 17.


1937-1938-ban épül egy modernista-klasszicista alkotása az V. Szemere utca 8-ban az Országos Ügyvédotthon Egyesület megrendelésére.

A Madách-házak közül a VII. Madách tér 7. szám alatti sarokbérház fűződik nevéhez, Gergely Jenő statikusi közreműködésével. A ház egyébként egy régi megrendelő, a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. számára készül.

Málnai Béla visszatér tehát a modernhez, de már nem tud olyan átütő erővel alkotni, mint az 1910-es évek elején. Újabb modern bérházakat már az őt követő generáció tehetséges tagjai fognak tervezni.

Utolsó alkotását, a II. Ürömi és Daru utcai bérház-csoportot fia fejezi be 1943-ban. Málnai Béla humánus, filantróp személyiség volt, aki megbízásokkal, készpénzzel, könyvvásárlással segített rászoruló rokonain, kollégáin és művésztársain. Külföldi tanulmányutakra küldött fiatal művészeket, jótékonysági összejöveteleket szervezett. 1941-ben éri a halál. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van.

Gottdank Tibor

1 Magyar Építőművészet 1930.(XXX. évfolyam) 4. szám

Felhasznált források:

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs könyvek, 2001.
Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Magyar Építőművészet (1930/4. szám)
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870-1930, Reprint kiadás, 2005.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Dr. Schöner Alfréd ünneplése: „Papa, mi nem félünk!”
Mazsihisz hírek
„Fontos, hogy egy kisvárosban ilyen sokan összegyűlhettünk"
Mazsihisz hírek
Rózsa Péter: Jelenlét
2024. Január 23. / 10:31

Rózsa Péter: Jelenlét