Mi lesz a volt egri zsinagóga és jesiva sorsa?

Eger polgármesterével, Vágner Ákossal tárgyalt Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a napokban. Az egri polgármesteri hivatalban megtartott találkozón két téma került napirendre: az egyik annak az egri önkormányzati képviselőnek az ügye volt, aki náci időket idéző, antiszemita posztot osztott meg a Facebook-oldalán. A másik téma pedig az egykori zsinagóga, és a mellette lévő volt jesiva jövőbeni sorsának kérdése volt.

Az egri városházán tartott megbeszélésen a Mazsihisz elnökén és a polgármesteren kívül részt vett Vajda János, az Egri Zsidó Hitközség elnöke, dr. Singer Dávid, a Mazsihisz elnöki kabinetvezetője, valamint Gömöri László egri alpolgármester.

Balról jobbra: Vágner Ákos, dr. Grósz Andor, dr. Singer Dávid. Fotó: egri önkormányzat

Elöljáróban dr. Grósz Andor arról a Rák Sándorné fideszes önkormányzati képviselőről beszélt, aki egy olyan Facebook-posztot osztott meg, amelyben „genetikailag magyarellenesnek” és „judeo-bolseviknak” nevezték Dobrev Klárát, a DK elnökét. A helyi és országos felháborodás hatására a képviselő bocsánatot kért, majd Vágner Ákos polgármester bejelentette: a Fidesz-frakció visszahívja a képviselőt a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról. 

Az eset kapcsán a Mazsihisz elnöke a találkozón közölte: értékeli, hogy a polgármester az önkormányzat nevében teljes mértékben elhatárolódott a képviselő megnyilatkozásától, csakhogy Rák Sándorné még mindig megtartotta képviselői mandátumát, ami nézetünk szerint elfogadhatatlan. A polgármester válaszában megerősítette: Rák Sándorné megnyilvánulása ellentétes az egri városvezetés és a Fidesz-frakció értékrendjével, ezért hívták vissza az elnöki posztról.

A volt zsinagóga. Forrás: Google Maps

A másik fő téma a Hibay Károly utcai, első egri zsinagóga és a vele szomszédos ingatlanon lévő, volt jesiva sorsának megvitatása volt. Az előzményekről tudni kell: a zsinagóga 1840-ben épült helyi zsidó családok adakozásából, a holokauszt után azonban szakrális funkcióját elvesztette. Hosszú éveken át raktárnak használták, majd a „Kis Zsinagóga Egri Kortárs Művészeti Kiállítótér” működött ott, de már az is bezárt. Az épület jelenleg üresen áll. A mellette lévő ingatlanon 1923-ban épült fel egy jesiva, amely jelenleg óvodaként funkcionál.

Az egri közgyűlés a 2025. április ülésén úgy döntött, hogy a volt zsinagógát 5 évre az Egri Zsidó Hitközség használatába adja „kulturális és vallási köztér” céljaira.

A találkozón dr. Grósz Andor elmondta: ahhoz, hogy a volt zsinagóga felújítására, fejlesztésére a Mazsihisz és az Egri Zsidó Hitközség forrásokat áldozzon, hosszú távon a tulajdonba adás jelentene megoldást. Hozzátette: ez kölcsönösen előnyös volna mind a Mazsihisz, mind a város számára, hiszen 

a hitközség a saját tulajdonát fejlesztené, és a felújítás eredményeként a belváros szívében található épület Eger új ékköve lehetne, amely egyrészt szakrális célokat szolgálna, másrészt tartalmas kulturális programoknak adhatna otthont. 

Vágner Ákos erre reagálva kifejtette: a város az épületet 5 évre adta az egri hitközség használatába, amit adott esetben meg lehet hosszabbítani. A polgármester és a Mazsihisz elnöke a találkozó végén azzal búcsúzott egymástól, hogy az ingatlanokról tovább folytatják az egyeztetéseket.