Erdély csodás zsinagógái

Erdély varázsa különleges és lenyűgöző

Látványosak, nagyszerűek, hihetetlenek és erősek. Ezen szavak jellemzik őket legjobban. Miután láttam néhány erdélyi zsinagógát, csak ezeket mondhatom el róluk.

marosv__s__rhely.jpg

A marosvásárhelyi zsinagóga

Erdély varázsa különleges és lenyűgöző – emlékszik utazására Charles Rose a Claims Conference, aki nemrég tért vissza Erdélyből. Habár nem ez volt az első útja, és nem is először látott zsinagógát, lenyűgözte azok mérete, szépsége, hihetetlen története és kultúrája, valamint az, hogy a zsidó közösség teljes hiánya ellenére is mennyire törődnek velük.

Miközben túlélőkhöz megyünk, megtekinthetjük Erdély gazdag kultúráját, amely egykor gazdag zsidó életnek adott otthont. A területnek majdnem a teljes zsidóságát Auschwitzba deportálták. A háború előtt az erdélyi zsidóság több mint 820.000 lelket számlált. A kisvárosokban a zsidó lakosság aránya 30-50 %-át adta az összlakosságnak. Manapság 8000-re tehető a számuk, 70%-uk 65 év feletti. Szatmárnémetiben a lakosság 35%-a zsidó volt, mielőtt 1944 tavaszán 18.000-at közülük deportáltak volna.

Dés a semmi közepén fekszik, első látásra jelentéktelen kisváros, de ha jobban és nyitott szemmel és szívvel megnézzük, nagyszerű zsinagógát találunk, melynek a falán tábla hirdeti az egykori rabbik nevét. El lehet képzelni, milyen lehetett a város fénykorában, még a holokauszt előtt, ahol ma mindössze tíz zsidó él. A zsinagóga az egyetlen emléke a dicsőséges múltnak.

kov__csp__l.jpg

Kovács Pál, azon szombatosok leszármazottja, akik a judaizmusra tértek át

Marosvásárhelyen már nincs meg az ortodox zsinagóga, de a neológ templom most is áll. A városnézés közben találkoztunk egy eredetileg Bözödújfaluból (elárasztott település) származó túlélővel. A falut az 1980-as évek tragédiája óta „Bözödújfalui Tónak” hívják.

Az egész város víz alatt van, csak a templomtorony csúcsa látszik ki. Bözödújfalu a sokáig üldözött székely szombatosok, – akik a 17. században vették föl a zsidó hitet – erődje volt. Szigorú ortodox előírások szerint éltek, 1920-as évekre egyéb zsidó családok is csatlakoztak a közösséghez. Kovács Pál zsidó és szombatosok leszármazottja. Amikor deportálni akarták, a helyi pap azzal mentette meg az életét, hogy kereszténynek mondta őt a nácik előtt.

A szilágysomlyói zsinagóga is működtet egy kis múzeumot. Hecht Zoltán Nagyfaluban nőtt fel, amely Szilágysomlyó külső területe. A férfit deportálták és munkaszolgálatos osztagba helyezték, de a háború után sikerült hazatérnie. Végül Amerikába emigrált, ahol a román kormányhoz kérvényt nyújtott be a tőle elvett föld visszaszerzése érdekében. A román kormány ezt elfogadta, és visszaadták neki a földet azzal a zsinagógával együtt, ahová Hecht annak idején járt. Hecht hamarosan farmot hozott létre a saját földjén. Jelenleg fia, a Staten Island-en felnőtt (New York állam) fogorvos, Dr. Alex Hecht viszi tovább az örökséget, és minden évben ellátogat a szilágysomlyói zsinagógába. A zsinagóga fenntartása érdekében Alex Hecht együttműködött a Claims Conference-szel és egyéb szervezetekkel, majd kis holokauszt múzeumot is nyitottak a helyen.

Az egyik szatmárnémeti zsinagóga már összedőlt. Örökké eltűnt, a történelem süllyesztőjébe került. A szatmárnémeti Nagy Zsinagóga még mindig gyönyörű, akárcsak a többi, de borzasztó állapotban van. Ez felveti a kérdést: mi fog történni velük és mit lehet tenni? A nagyobb városokban, mint Kolozsvárott, Szatmárnémetiben és Nagyváradon még élnek kis zsidó közösségek, néhány száz zsidóval.

kolozsv__r_bels__.jpgszatm__rn__meti_k__nyvek.jpg
A kolozsvári zsinagóga belseje,
a Szatmárnémeti Nagy Zsinagóga egyik termében a vallásos könyvek polcokon hevernek; többségében használatlanok,
restaurálásra szorulnak. Egykoron nagy zsidó közösséget szolgáltak.

Marosvásárhelyen és Nagybányán kevesebb, mint száz zsidó él. A zsinagógát használják ünnepekkor és bizonyos esetekben Szombat ünnepén is. A kisebb közösségekben, mint Désen, Szamosújváron és Besztercén mára csak maroknyi idős zsidó ember maradt, és a zsinagógák nagymértékben elhanyagoltak. Ezen közösségek nem elég nagyok ahhoz, hogy önmaguk fenntarthassák az épületeket. A Fedrom (Federation of Jewish Communities of Romania, Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége) tartja fenn a közel 800 temetőt, 80 zsinagógát, gondoskodik a túlélőkről és a még itt élő zsidóságról.

szatm__rn__meti_1.jpg
A szatmárnémeti Nagy Zsinagóga plafonja az egykori nagy zsinagógák szépségét adják vissza

Nagyon nehéz anyagi forrásokat találni az erdélyi zsidóknak, a túlélőknek, az épületek fenntartására. Egyúttal hihetetlenül szomorú látni ezeket a gyönyörű imaházakat, ahol egykor virágzó hitélet folyt, hogy most majdnem üresen és elhagyatva állnak, átadva magukat az idő pusztításának. A zsinagógák együtt tűnnek el azokkal, akik egykoron bennük tartottak Istentiszteletet.

(A holokauszt emlékmű a Saar HaTorah zsinagóga (jobbról) és a Nagy Zsinagóga (balról) között található. A feliraton ez áll: „Szatmárnémeti és környékének 16.000 zsidó polgára emlékére, akiket a fasiszta magyar kormány deportáltatott 1944. május-júniusában. Többségében az Auschwitz-Birkenau haláltáborban gyilkolták le őket.”)

Tekintse meg képgalériánkat