Szél támad – Miyazaki Hayao alkotásának meglepő zsidó árnyalatai

Miyazaki Hayao legújabb filmje, amit a mester az utolsónak szánt, számos szempontból szokatlan. Nem a "Princess Mononoke" ("A vadon hercegnője" - a ford.) mitikus múltjában vagy a "Chihiro Szellemországban" varázslatos univerzumában játszódik, hanem a mi világunkban. Főszereplője felnőtt férfi, ami ritkaság Miyazaki munkáiban. Maga a film pedig kellően megosztó kérdéseket tár a nézők elé.

Akad benne sok ismerős elem is: lenyűgöző látványvilág, összetett karakterek, akiknek cselekedetei nem ítélhetők meg egyértelműen, és az érzés, hogy Miyazaki korunk egyik legnagyobb mesélője.

Szél támad. Kép: Studio Ghibli

Ez az új film a "Szél támad,” mintegy tükörképe Miyazaki eddigi életművének. A japán mester visszatérő témái közé tartozik a természet és az ártatlanság fontossága, itt e kettő elvesztéséről van szó. Más Miyazaki-filmben a hős, Jiro, valószínűleg negatív szereplő lenne. Ez egy művész története, akinek erkölcsi vaksága egyszerre érthető és védhetetlen. Jiro a valós Jiro Horikoshi életét veszi alapul, aki a japán Zero vadászgépet tervezte, amely nagy szerepet játszott a II. világháborúban. Miyazaki ábrázolásában azonban nem hadakozó, hanem álmodozó: mivel gyenge látása miatt nem lehetett pilóta, a mérnöki pályát választja, és gyorsan rabul ejti a tervezés szépsége. Számos jelenetben látjuk, amit Jiro lát: a mechanizmusok harmóniáját, a szél játékát és a tervek tökéletlenségeit.

Hamar megértjük azonban, hogy Jiro művészete nem légüres térben valósul meg. Munkáját egy militarista cél érdekében használják, aminek erkölcsileg gyanús voltát ő maga is tudja. De mit tehet? Saját kora és helyzete gyermekeként látja, ahogy országát földrengések és gazdasági nehézségek sújtják. Szándékosan rontsa el munkáját, ahogyan Schindler tette? Csak lecserélnék és tönkretennék.

A film címét Paul Valéry egy verséből vette: „A szél támad, próbáljunk meg élni.” Itt a szél szó szerint is értelmezhető, hiszen kevés más film figyel annyira az aerodinamikára, de szimbolikusan is megragadható: a sors viharként sodorja Jiort a háború felé, és közelebb, majd távolabb szerelmétől, Nahokótól.

A szél maga a történelem is, amely megteremti Jiro létbeli dilemmájának színterét. Van más választása, mint hogy a legjobbat nyújtsa és kövesse művészi álmait, bár tudja, hogy végül kétes célokra használják fel?

Jiro morális helyzetét látva eszembe jutott Ehud Barak egy hírhedt mondata az 1990-es évekből. Egy újságíró megkérdezte, mit tett volna, ha palesztin lenne. Barak kis gondolkodás után azt válaszolta, valószínűleg csatlakozott volna a Fatah-hoz, ha nem a Hamaszhoz. Amikor kitört a botrány, Barak megvédte magát: Mit gondoltok, egyszerűen földműves lettem volna? Barak tudta, hogy harcos, és ha palesztin születésű lett volna, palesztin harcos lett volna.

Mint Barak interjúja, Miyazaki filmje is vitát váltott ki, mivel egy olyan ember árnyalt ábrázolását nyújtja, akinek terve sok ember halálához vezetett. Sokan hajlamosak feketén-fehéren, hősökben és gonoszokban gondolkodni.

Egy hasonló vita zajlik a közelmúltban a német "Our Mothers, Our Fathers" minisorozat körül. Akárcsak „A szél támad,” ez is bemutatja, milyen morális kihívások elé állította a németeket a 30-as évek. Utólag könnyű mindenkit elítélni, aki nem Schindler volt. Ám az, hogy a szereplők a helyzetükben talán a legjobbat teszik, nem változtat azon, hogy egy szörnyű kor keretei között cselekszenek.

Hasonlóan beszélhetünk Claude Lanzmann „Az utolsó igaztalan” című művéről, amely Benjamin Murmelstein Judenrat-tag életét mutatja be, akit akár kollaboránsnak, akár életmentőnek is tarthatunk.

Jiro nem Murmelstein. Megveti a japán militarizmust, undorodik a német fasizmustól. A filmben érezhető a japán kulturális kisebbrendűségi érzés Németországgal szemben, amiről eddig nem tudtam. Jiro tudja, hogy a háború romlást hoz szeretett hazájára, de tovább dolgozik álmaiért. A film nem ítéli el, és nem is menti fel.

A Jiro által követett "meg kell próbálnunk élni" maximával szemben áll a német mérnök, Junkers szerepe. Jiro találkozik Junkersszel, de később megtudja, hogy összeütközésbe került a kormánnyal, és valószínűleg megölik. Valójában pontosan ez történt: Junkers megtagadta bizonyos technológia átadását a náciknak, és házi őrizetben halt meg.

Ebben a morális homályban talán a legtisztább erkölcsi hang egy német menekült, akit Castorpnak hívnak, Mann "Varázshegy" hőséről. Jiro és Nahoko egy szanatóriumban találkoznak vele, ahol Nahoko a tuberkulózisából próbál felépülni. Bár nem teszik egyértelművé, hogy Castorp zsidó, nagy orral ábrázolják, és ő az egyetlen német karakter, aki kritikusan viszonyul a náci és japán rezsimekhez. Szinte prófétaként működik. „Itt elfelejthetjük Mandzsúriát," mondja, „azt, hogy kiléptünk a Népszövetségből, az ellenséggé vált világot, az eljövendő pusztulást." Castorp és Jiro látja a történelem alakulását, de tehetetlenek, hogy megállítsák.

Az "A szél támad" etikai vonatkozásaira koncentráltam, talán a film vizuális szépsége, finom humora és tragikuma rovására. De a film valójában esztétikai és tematikai koronája egy amúgy is briliáns karriernek.

A Forward cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla