Most már teljes egészében hozzáférhető Elie Wiesel Éjszaka trilógiája magyarul is

Elie Wiesel Nobel-békedíjas író és politikai aktivista (1928-2016) világhírű regénytrilógiájának eddig csak az első és második része volt olvasható magyarul, ám ezekhez a hosszú évekkel ezelőtt kiadott könyvekhez sem lehetett már hozzájutni. A Gabo Kiadócsoport azonban lefordíttatta a harmadik kötetet is, így immár a mű mind a három kötete olvasható magyarul. 

Hogyan dolgozhatja fel a holokauszt rettenetét egy hívő zsidó ember? Milyen válaszokat lehet adni a vészkorszakról annak a mai zsidó ifjúságnak, amely már nem az elhallgatás kultúrájában él? A holokauszt után nyolcvan évvel hogyan ad reményt híveinek egy rabbi? Ilyen és ehhez hasonló sorskérdések kerültek szóba azon a könyvbemutatón, amelyen Elie Wiesel teljes Éjszaka-trilógiáját mutatták be ma a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. 

Elöljáróban Földes Tamás, a Gabo Kiadócsoport vezetője ismertette röviden a szerző életét és pályáját, majd a trilógia egyes köteteinek magyar kiadásairól beszélt. Mint megtudtuk: a trilógia első része, Az éjszaka 1990-ben jelent meg magyarul, a második rész, A hajnal 2011-ben, míg a harmadik rész, A nappal azonban mindeddig nem volt hozzáférhető a magyar olvasók számára. A kiadó nemcsak azt vállalta, hogy – Takács M. József fordításában – megjelenteti a harmadik részt, hanem azt is, hogy – mivel az első két kötet szinte beszerezhetetlen – kiadja a teljes trilógiát magyarul. 

Földes Tamás

A mai bemutatón Szegvári Katalin kérdezte a trilógia kapcsán Kiss Henriettet, a Rumbach vezetőjét és Radnóti Zoltán főrabbit, a Budapesti Rabbiság igazgatóját. A rendezvényen elhangzott, hogy a trilógia – a munkásságáért 1986-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett – Elie Wiesel életének három meghatározó időszakát dolgozza fel. 

Mint a kiadói ismertetőben olvasható: Az éjszaka a náci koncentrációs táborok mindennapjait, a túlélésért folytatott küzdelmet mutatja be, és a szerző személyes tapasztalatain alapul. A trilógia második és harmadik része – A hajnal és A nappal – már javarészt fikció, bár tartalmaznak önéletrajzi elemeket is. A hajnal a háború után Palesztinába özönlő zsidóság harcát, erkölcsi dilemmáit állítja középpontba, míg a New Yorkban játszódó A nappal a lágerek túlélőinek későbbi sorsát, a veszteségek következményeit ábrázolja.

Kiss Henriett

Szegvári Katalin kérdései főként arra irányultak, hogy miképpen dolgozható fel a holokauszt borzalma részint a túlélők, részint pedig a másod- és harmadgeneráció számára. Azaz milyen az Éjszaka-trilógia kapcsolata az akkori és a mai világgal: hol volt az Isten Auschwitzban? És hol van most? Ennek kapcsán Kiss Henriett elmondta: a Rumbachban minden pénteken 50-150 fiatal tart szombatköszöntést, és tapasztalatai szerint ezek a 15-35 év közötti fiatal zsidók egészen másként viszonyulnak a holokauszthoz, mint az előttük járó generációk, akik között volt olyan, aki egész életét rettegésben töltötte. Ez nem jellemzi a mai fiatalokat, akik –  mondta Kiss Henriett – bátran fölteszik azt a kérdést: 1944-ben miért nem állt ellen a zsidóság, miért nem védekeztek a gyilkosok ellen? 

Az éjszaka kapcsán Kiss Henriett kifejtette:  a könyvet a cselekményessége, olvashatósága, megszerkesztettsége, szimbolikája kiemeli a holokauszt-irodalomból, s további erénye, hogy milyen szabadon bánik az író a személyes és objektív idővel.

Radnóti Zoltán. Fotók: RITTER DORON

Szegvári Katalin  megkérdezte Radnóti Zoltánt, hogy egy rabbi milyen válaszokat képes adni híveinek a holokausztról, mire a főrabbi azt mondta: nem szabad beérni azzal a mára közhelyessé vált válasszal, hogy nem az a kérdés, hol volt Auschwitzban az Isten, mert a kérdés az, hogy hol volt az ember. 

Radnóti szerint e helyett arra kell rámutatni: az élet nemcsak gyilkosság, az élet nem csupán szenvedés, az embernek igenis van tere a cselekvésre abban a világban, amelyet az Örökkévaló teremtett, s amelyben az embernek hatalmában áll nemcsak rombolni, de építeni is. A főrabbi párhuzamot vont a könyv cselekménye és néhány tórai történet között, felidézte a Tórából Jákob küzdelmét az angyallal, amelynek üzenete ma is érvényes a zsidóság számára. Ez az üzenet pedig nem más – hangsúlyozta Radnóti Zoltán – mint az: a harcainkból, küzdelmeinkből úgy kell kijönnünk, hogy legyen előttünk jövő, legyenek álmaink és legyen bennünk remény. Erre tanít minket az Izraellé változott Jákob története.

* * *

Az Éjszaka-trilógia első kötete magyarul 1990-ben a Láng kiadásában jelent meg Balabán Péter fordításában, míg a második részt 2001-ben adta ki az Ulpius-ház, ezt N. Kiss Zsuzsa fordította. Ennek kapcsán azt kérdeztük Takács M. Józseftől, a harmadik rész fordítójától, hogy a munkája során szükség volt-e a három könyv stílusbeli összefésülésére, mire elmondta: a három kötet egyenként is megállja a helyét, mindegyik önálló mű, azaz a harmadik rész fordítása során nem volt szükséges tekintettel lennie az első két rész stílusára. Ettől függetlenül a mostani, teljes kiadás számára természetesen átnézte az első két kötetet is, de inkább szerkesztői, semmint fordítói szemmel. Balabán Péter már elhunyt, N. Kiss Zsuzsával azonban tudott egyeztetni a javasolt módosításokról, aki a javaslatait el is fogadta. Takács M. József hozzátette: negkönnyítette a munkáját, hogy Elie Wiesel viszonylag egyszerűen fordítható, köznyelvi stílusban írta meg ezt a három művet.

Elie Wiesel: Éjszaka trilógia,  Balabán Péter, N. Kiss Zsuzsa, Takács M. József fordítása, Trubadúr Könyvek Kiadó,  2025, 350 oldal, 6690 Ft.