Kivételes album jelent meg Szegeden A művész kitárt ajtaja címmel, amely Tardos-Taussig Ármin grafikus, irodalomszervező életét és vendégkönyveit mutatja be. A hagyatékhoz a Szegedi Zsidó Hitközség egy szerencsés véletlen folytán jutott hozzá.
Frauhammer Krisztina levéltáros szerkesztette egybe a különleges hagyaték legjavát, amiben ott találjuk József Attila, Juhász Gyula, Nyilasy Sándor, Dinnyés Ferenc, sőt még Albert Einstein kézjegyét is. A mérnök és grafikus autogramokat és bejegyzéseket, illetve tárgyi emlékeket gyűjtött egybe az 1917 és 1935 közötti Szeged legjelesebb alkotóitól, közéleti szereplőktől, tudósoktól, akik ellátogattak hozzá és megkérte őket, hogy hagyjanak emléket a jövőnek – írja a Szeged.hu portál.
Szerencsés véletlennek köszönhetően jutott hozzá a hagyatékhoz a zsidó hitközség. A levéltáros elmesélte, a szegedi hitközség archívuma indított egy családtörténeti sorozatot, és az egyik család, akit kiválasztottak, a Taussig család volt. Az Oroszlán utca és a Klauzál tér sarkán álló Burger-házban laktak, amiben ma étterem működik. Tardos-Taussig Ármin (kis képünkön) mérnök volt és a vasútnál dolgozott, de gimnazista korától kezdve szeretett rajzolni, és a munkája mellett az ideje nagy részét is a rajzolásnak, a grafikának szentelte. Nem csupán alkotott, hanem a szegedi alkotókat is összefogta, támogatta, mecenatúrával segítette a működésüket. A zsidó hitközséghez tartozott, annak is aktív tagja volt; ő tervezte az első világháborús emlékműveket, feliratokat és lámpabúrákat. Löw Immánuel rabbi egyik fontos barátjának számított.
Így kezdte el a Szegedi Zsidó Hitközség szervezni a kiállítást, és mivel helytörténészek megemlítették írásaikban, hogy a naplókat Taussig magával vitte, amikor Amerikába költözött, Frauhammer Krisztina levéltáros-kutató kereste a családtagokat, de nem találta. Végül, mivel Taussig temesvári születésű volt, az ottani hitközségtől kapott segítséget, így bukkant rá egy Bécsben élő leszármazottra, aki megőrizte az öt vaskos kötetnyi naplóhagyatékot. A Somogyi-könyvtár a teljes hagyatékot digitalizálta, és már elérhetővé is tette.
A teljes cikket elolvashatják a Szeged.hu portálon.