Jobbszélső és szélsőjobb, avagy Braun „Csibi" József tragédiája

2021. November 02. / 12:43


Jobbszélső és szélsőjobb, avagy Braun „Csibi" József tragédiája

„Braun József, a Csibinek becézett legendás labdarúgó kilencszeres bajnok volt az MTK-val, 28-szor szerepelt a magyar válogatottban, majd a nemes Horthy-rendszer munkaszolgálatába pusztult bele valahol Harkov környékén 1943-ban, alig negyvenkét esztendős korában." HEGYI IVÁN írását ajánljuk a JELEN hetilap legfrissebb számából.


Az MTK 1917 és 1925 között kilenc bajnoki címet hódított el egyhuzamban, és Braun József mind a kilencnek részese volt. Igaz, az 1916/17-es évadban csak bemutatkozása alkalmával, Kispesten játszott – a kék-fehérek 2:0-ra nyertek –, ám aztán olyan csapatban volt törzsgárdista, amely nemhogy halmozta az aranyérmeket, de alig vesztett mérkőzést. A kilenc szezonban összesen tízszer, egynél többször (egyaránt kétszer) csak az 1922/23-as és az 1924/25-ös bajnokságban kapott ki. Az 1917/18-as évadot huszonegy győzelemmel, egy döntetlennel és 147:10-es gólaránnyal zárta. Megesett, hogy 116-ot, illetve – kétszer is – 113-at gurított egy szezonban – méltatja a zsidó származású Braun József labdarúgó érdemeit a JELEN hetilap legfrissebb számában Hegyi Iván.

Braun_József_labdarúgó_(1926_körül).jpgBraun József (1926 körül)

Mint az ismert sporújságíró felidézi, Braun  egyik első osztályú meccsén, a Magyar Atlétikai Clubbal (MAC) vívott találkozón az MTK 18:1-re győzött. Ezen a meccsen történt meg, hogy a Kertész II labdájával lefutó Braun a szögletzászló közeléből magas ívben küldte középre a labdát. A tizenegyes tájékán helyezkedő Schaffer lekezelte az átadást, majd felháborodottan visszapasszolt a jobbszélsőhöz: „Még egyszer, de laposan!”. Ezt annak a csatártársának mondta, akinek – idézet a Labdarúgás című szaklap 1968-as visszaemlékezéséből – „gyorsasága, technikája, pompás fejjátéka révén világklasszis képességei voltak”.

De bármennyire is világklasszis képességei voltak, az MTK hírneves válogatott labdarúgója nem kerülhette el a munkaszolgálatot. A bátyja a munkaszolgálat alól felmentést kért testvére részére Gidófalvy Páltól – akit miniszteri biztosnak ültettek 1939 júniusában a keresztény-nemzeti szellemtől állítólag mindinkább elidegenedő MLSZ élére –, ám a buzgó rendteremtő a kérést megtagadta. 

A Csibinek becézett csatár mehetett tehát Nagykátára, ahol vitéz Murai-Metzl Lipót táborparancsnoka azt az utasítást adta a foglyokat Ukrajnába kísérő keretlegényeknek: mivel a munkaszolgálatosok az állam ellenségei, „nehogy aztán valamelyik élve kerüljön haza”. Braun nem is került haza élve: alig negyvenkét évesen pusztult el valahol Harkov környékén.

Hegyi Iván írását a JELEN hetilap nyomtatott számában vagy  (díj ellenében) az interneten olvashatják teljes terjedelmében.

(Címlapkép: az 1924-es magyar váltogatott. Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Eisenhoffer József, Guttmann Béla, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Braun József, Orth György, Kiss Gyula.)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek