Jobbszélső és szélsőjobb, avagy Braun „Csibi" József tragédiája

„Braun József, a Csibinek becézett legendás labdarúgó kilencszeres bajnok volt az MTK-val, 28-szor szerepelt a magyar válogatottban, majd a nemes Horthy-rendszer munkaszolgálatába pusztult bele valahol Harkov környékén 1943-ban, alig negyvenkét esztendős korában." HEGYI IVÁN írását ajánljuk a JELEN hetilap legfrissebb számából.

Az MTK 1917 és 1925 között kilenc bajnoki címet hódított el egyhuzamban, és Braun József mind a kilencnek részese volt. Igaz, az 1916/17-es évadban csak bemutatkozása alkalmával, Kispesten játszott – a kék-fehérek 2:0-ra nyertek –, ám aztán olyan csapatban volt törzsgárdista, amely nemhogy halmozta az aranyérmeket, de alig vesztett mérkőzést. A kilenc szezonban összesen tízszer, egynél többször (egyaránt kétszer) csak az 1922/23-as és az 1924/25-ös bajnokságban kapott ki. Az 1917/18-as évadot huszonegy győzelemmel, egy döntetlennel és 147:10-es gólaránnyal zárta. Megesett, hogy 116-ot, illetve – kétszer is – 113-at gurított egy szezonban – méltatja a zsidó származású Braun József labdarúgó érdemeit a JELEN hetilap legfrissebb számában Hegyi Iván.

Braun József (1926 körül)

Mint az ismert sporújságíró felidézi, Braun  egyik első osztályú meccsén, a Magyar Atlétikai Clubbal (MAC) vívott találkozón az MTK 18:1-re győzött. Ezen a meccsen történt meg, hogy a Kertész II labdájával lefutó Braun a szögletzászló közeléből magas ívben küldte középre a labdát. A tizenegyes tájékán helyezkedő Schaffer lekezelte az átadást, majd felháborodottan visszapasszolt a jobbszélsőhöz: „Még egyszer, de laposan!”. Ezt annak a csatártársának mondta, akinek – idézet a Labdarúgás című szaklap 1968-as visszaemlékezéséből – „gyorsasága, technikája, pompás fejjátéka révén világklasszis képességei voltak”.

De bármennyire is világklasszis képességei voltak, az MTK hírneves válogatott labdarúgója nem kerülhette el a munkaszolgálatot. A bátyja a munkaszolgálat alól felmentést kért testvére részére Gidófalvy Páltól – akit miniszteri biztosnak ültettek 1939 júniusában a keresztény-nemzeti szellemtől állítólag mindinkább elidegenedő MLSZ élére –, ám a buzgó rendteremtő a kérést megtagadta. 

A Csibinek becézett csatár mehetett tehát Nagykátára, ahol vitéz Murai-Metzl Lipót táborparancsnoka azt az utasítást adta a foglyokat Ukrajnába kísérő keretlegényeknek: mivel a munkaszolgálatosok az állam ellenségei, „nehogy aztán valamelyik élve kerüljön haza”. Braun nem is került haza élve: alig negyvenkét évesen pusztult el valahol Harkov környékén.

Hegyi Iván írását a JELEN hetilap nyomtatott számában vagy  (díj ellenében) az interneten olvashatják teljes terjedelmében.

(Címlapkép: az 1924-es magyar váltogatott. Fogl Károly, Opata Zoltán, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Eisenhoffer József, Guttmann Béla, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Braun József, Orth György, Kiss Gyula.)