Elkészült a mutató: ki mit mondott a 3. zsidótörvény vitájában?

Elkészült az Országgyűlés Képviselőházi Naplójának 1939-1944 közötti indexe, amely a képviselőház 1939. június 12. és 1944. november 9. között megtartott, összesen 378 ülésének teljes adatbázisát tartalmazza. Az Országgyűlési Könyvtár online gyűjteményében található anyagban érdeklődésre tarthat számot az 1941. augusztus 18-án kihirdetett XV. törvénycikk, az úgynevezett harmadik zsidótörvény vitája.

A képviselőházi napló mutatókötete 1861-től 1939-ig valamennyi országgyűlési ciklus után megjelent, de az 1939 és 1944 közötti periódusról korábban nem készült ilyen index, az új adatbázis ezt a hiányt hivatott pótolni - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája. 

Az adatbank segítségével egyszerűen, gyorsan kapható információ a törvényjavaslatokról, interpellációkról, interpellációkra adott miniszterelnöki, miniszteri válaszokról, a képviselői mandátumigazolásokról, bizottsági tagságokról és lemondásokról, mentelmi ügyekről, valamint a betegség vagy katonai szolgálat miatt kért szabadságengedélyekről.

Érdeklődésre tarthat számot Teleki Pál miniszterelnök beszéde a trianoni békeszerződésről, a magyar revíziós politikáról és Erdély egy részének visszacsatolásáról, csakúgy, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre interpellációja a legszegényebb lakosság gyermekeinek ingyenes tankönyvekkel ellátása tárgyában. 

Megtalálható immár az adatbázisban a katolikus pap Varga Béla, a későbbi házelnök (címlapképünkön) hozzászólása, amelyben ellenezte a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről szóló 1941. augusztus 18-án kihirdetett XV. törvénycikk, az úgynevezett harmadik zsidótörvény törvényjavaslatát.

A harmadik zsidótörvény vitája során egészen gusztustalan beszédek is elhangoztak a magyar parlamentben. A nemzetiszocialista, majd később nyilaspárti Maróthy Károly például ezt mondta: „A fajokat nem lehet asszimilálni, a fajok összeházasodásából és egybeterelődéséből csak korcsok származhatnak, de fajokat összeházasodás vagy asszimiláció útján megszüntetni nem lehet, még kevésbbé lehet az előázsiai és néger beütésű zsidó fajt asszimilálni a gyengébb átütésű európai fajok által. Az elmúlt évszázad alkalmas volt arra, hogy bebizonyítsa, hogy az asszimiláció eljutott a teljes csődig. Asszimilációról beszélni tehát nem lehet. (...) Egyedül és kizárólag az elkülönítés, a kitelepítés, az Európából való kitelepítés lehet a zsidókérdés végleges megoldása. Addig is azonban, amíg ez bekövetkezik, természetesen gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális teljes elkülönítést követelünk a zsidósággal szemben”. 

Ilyen közhangulatban mondta a kisgazdapárti Varga Béla ezt: „A félvéreket magyaroknak tartom, mert az ötven százalék magyar vért, a keresztség szentségét és a keresztény nevelést többnek tartom, mint az ötven százalék zsidóvért. Én ezekről beszélek. Lehet másoknak más a véleményük. (...) Az én hitem szerint 200 ezer magyar embernek az életét megrontja ez a törvény, mert ez a 200 ezer magyar félvér — körülbelül ennyi van — társadalmilag megvetettnek érzi magát”. Igaz, a katolikus pap hozzátette ezt is:  „Én  elismerem az antiszemitizmus jogosultságát, hiszen Iáttani fiatal koromban és látom most is, hogy a gazdasági életnek úgyszólván minden pozícióját megszállták; ismerem a természetüket, anyagiasságukat, ők maguk is egymás között tisztára az anyagiak szerint becsülik és értékelik egymást; tehát teljesen távol áll az én lelkületemtől és a kereszténységnek, a keresztény magyarságnak a lelkületétől a zsidó materializmus”.  

Az adatbázis az Országgyűlési Könyvtár honlapján érhető el. 

(MTI-Mazsihisz)