Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (83. rész) – Futó Klári

2021. Október 13. / 10:49


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (83. rész) – Futó Klári

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

OMIKE Művészakcióban fellépett egy színésznő, aki ezt megelőzően – persze ez nem volt egyedi – számtalan színpadon játszott vidéken és Budapesten egyaránt.

Futó Klári kecskeméti Színházi és Sport élet 1929. november 24 (002).jpg

Futó Klári 1912. január 24-én született Budapesten. Először a Rákosi Szidi iskola filmes szakjának növendéke volt, egy 1927-es, a Színházi Életben megjelent csoportkép szerint először, mint balettnövendék. Ez némileg azt erősíti, hogy egy évekkel korábbi, 1923-as, ebben az újságban megjelent hír is róla szólhat:

„A Tabarin mulatóban péntek délután artista vizsga volt. A vizsgázók legnagyobb tudásról és ügyességről tettek tanúságot. Nagyon kedvesek voltak Papp Teri, Szigethy Elli, Weisz Heddi és Futó Klári. Ezek közül különösen a két utolsó csodagyermek táncai arattak nagy sikert.”

1928-ban oly sikerrel szerepelt a Rákosi Szidi iskolájának vizsgaelőadásán, hogy a rendes tanidő befejezése előtt már szerződtette a szegedi színház igazgatója szubrettnek.

Futó Klári Színházi Élet 1928. 6 (002).jpg

Innen egy évvel később Deák Ferenc kecskeméti igazgatóhoz szerződött ugyanezen szerepkörre. A siker itt sem maradt el. Ennek igazolására álljon itt egy idézet a Kecskeméti Színházi és Sport Élet című lap 1929. november 24-i számában:

„Futó Klári arcképe van előttem, de megelevenednek a vonások, beszélni kezdenek a szemek, már a színpadon látom ezernyi szem tüzében, nézem bájos lényét, káprázatos táncait, hallom ezüstcsengésű hangját.”

1930 elején aztán jött a hír, hogy Futó Klári felbontotta a szerződését és márciusban, mint a pozsonyi színház művésznőjének pécsi felléptéről írtak róla a dunántúli újságok. A sikeres bemutatkozásról írta a Dunántúl 1931 márciusában:

„A fiatal, kellemes megjelenésű táncprimadonna temperamentumos játékával és csinos énekével megnyerte a közönség tetszését.”

Futó Klári Magyar Színművészeti Lexikon 1929_ (002).jpg

1931 őszén már Budapesten találjuk, a Bethlen-téri Színpad tagjai között. Fellépett Feld Mátyás új kabarészínházában, amelyről így írt az Újság 1932 decemberében:

„A szereplők közül legnagyobb sikere volt Futó Klárinak, ennek a bájos és igazán kitűnő volt szegedi szubrettprimadonnának.”

1933 februárjában a Kárpáti Híradó arról számolt be, hogy Futó Kári Munkácsra szerződött. 1934-től az előző évek nyári, budapesti vendégszereplései után végleg Budapesten lép fel. A Józsefvárosi Színház, az Erzsébetvárosi Színház (a „filléres színházak”) majd az Óbudai Kisfaludy Színház, a Király Színház, a Jókai Színház az állomások 1938-ig. A repertoárban operettek, bohózatok szerepeltek.

Futó Klári Színházi Magazin 1938. január 22 (002).jpg

1941. március-áprilisában szerepelt az OMIKE Művészakcióban, Nádasi László: Nizzai kaland című zenés vígjátékában. További sorsáról nincs információ.

Képek:

1.) Kecskeméti Színház és Sport Élet, 1929. november 25.
2.) Színházi Élet, 1928. 6.
3.) Magyar Színművészeti Lexikon, 1929.
4.) Színházi Magazin, 1938. január 22

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek