Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (83. rész) – Futó Klári

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

OMIKE Művészakcióban fellépett egy színésznő, aki ezt megelőzően – persze ez nem volt egyedi – számtalan színpadon játszott vidéken és Budapesten egyaránt.

Futó Klári 1912. január 24-én született Budapesten. Először a Rákosi Szidi iskola filmes szakjának növendéke volt, egy 1927-es, a Színházi Életben megjelent csoportkép szerint először, mint balettnövendék. Ez némileg azt erősíti, hogy egy évekkel korábbi, 1923-as, ebben az újságban megjelent hír is róla szólhat:

„A Tabarin mulatóban péntek délután artista vizsga volt. A vizsgázók legnagyobb tudásról és ügyességről tettek tanúságot. Nagyon kedvesek voltak Papp Teri, Szigethy Elli, Weisz Heddi és Futó Klári. Ezek közül különösen a két utolsó csodagyermek táncai arattak nagy sikert.”

1928-ban oly sikerrel szerepelt a Rákosi Szidi iskolájának vizsgaelőadásán, hogy a rendes tanidő befejezése előtt már szerződtette a szegedi színház igazgatója szubrettnek.

Innen egy évvel később Deák Ferenc kecskeméti igazgatóhoz szerződött ugyanezen szerepkörre. A siker itt sem maradt el. Ennek igazolására álljon itt egy idézet a Kecskeméti Színházi és Sport Élet című lap 1929. november 24-i számában:

„Futó Klári arcképe van előttem, de megelevenednek a vonások, beszélni kezdenek a szemek, már a színpadon látom ezernyi szem tüzében, nézem bájos lényét, káprázatos táncait, hallom ezüstcsengésű hangját.”

1930 elején aztán jött a hír, hogy Futó Klári felbontotta a szerződését és márciusban, mint a pozsonyi színház művésznőjének pécsi felléptéről írtak róla a dunántúli újságok. A sikeres bemutatkozásról írta a Dunántúl 1931 márciusában:

„A fiatal, kellemes megjelenésű táncprimadonna temperamentumos játékával és csinos énekével megnyerte a közönség tetszését.”

1931 őszén már Budapesten találjuk, a Bethlen-téri Színpad tagjai között. Fellépett Feld Mátyás új kabarészínházában, amelyről így írt az Újság 1932 decemberében:

„A szereplők közül legnagyobb sikere volt Futó Klárinak, ennek a bájos és igazán kitűnő volt szegedi szubrettprimadonnának.”

1933 februárjában a Kárpáti Híradó arról számolt be, hogy Futó Kári Munkácsra szerződött. 1934-től az előző évek nyári, budapesti vendégszereplései után végleg Budapesten lép fel. A Józsefvárosi Színház, az Erzsébetvárosi Színház (a „filléres színházak”) majd az Óbudai Kisfaludy Színház, a Király Színház, a Jókai Színház az állomások 1938-ig. A repertoárban operettek, bohózatok szerepeltek.

1941. március-áprilisában szerepelt az OMIKE Művészakcióban, Nádasi László: Nizzai kaland című zenés vígjátékában. További sorsáról nincs információ.

Képek:

1.) Kecskeméti Színház és Sport Élet, 1929. november 25.
2.) Színházi Élet, 1928. 6.
3.) Magyar Színművészeti Lexikon, 1929.
4.) Színházi Magazin, 1938. január 22