A babiloni fogságból hazatérő zsidóság egyik vezetője Ezra volt, az írástudó, aki hatalmas érdemeket szerzett abban, hogy a nép újra visszatalált ősei hitéhez, hagyományaihoz és szokásaihoz. A hagyomány szerint Ezra ezen a napon, Tévét hónap 9-én halt meg, emlékének tiszteletére ma böjtnapot tartunk.
Nebukadnezár babiloni király az i. e. VI. század végén seregével elfoglalta, feldúlta Jeruzsálemet, a Templomot fölgyújtotta, és a zsidóságot elhurcolta. Ezzel kezdődött meg a generációkon és évtizedeken át tartó babiloni fogság.
Ezra főpap azért játszik nagy szerepet a zsidó történelemben, mert amikor a perzsa király engedélyével a zsidók visszatérhettek őseik földjére, Ezra volt az egyike azoknak, akik nem csak földrajzilag, hanem szellemileg is hazavezették őket.
A hagyomány szerint Ezra i. e. 460 körül tért vissza a Szentföldre, ahol az volt az egyik legfőbb feladata, hogy felolvassa és elmagyarázza a Tórát a népnek. A zsidók ugyanis a Bablilonban töltött évtizedek alatt eltávolodtak a vallástól, a Tórát sem tudták elolvasni, Ezra és a hozzá hasonló, írástudó vezetők erősítették meg újra a zsidó vallást Erecben.
A hagyomány szerint ezen a napon, Tévét hónap 9-én halt meg, az ő tiszteletére tartjuk a „Táánit cádikim" böjtöt.