Eger
polgármesterével, Vágner Ákossal tárgyalt Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz
elnöke a napokban. Az egri polgármesteri hivatalban megtartott találkozón két téma került napirendre: az egyik annak az egri
önkormányzati képviselőnek az ügye volt, aki náci időket idéző, antiszemita
posztot osztott meg a Facebook-oldalán. A másik téma pedig az egykori
zsinagóga, és a mellette lévő volt jesiva jövőbeni sorsának kérdése volt.
Az egri városházán tartott megbeszélésen a
Mazsihisz elnökén és a polgármesteren kívül részt vett Vajda János, az Egri
Zsidó Hitközség elnöke, dr. Singer Dávid, a Mazsihisz elnöki kabinetvezetője,
valamint Gömöri László egri alpolgármester.
Balról jobbra: Vágner Ákos, dr. Grósz Andor, dr. Singer Dávid. Fotó: egri önkormányzat
Elöljáróban dr. Grósz Andor arról a Rák
Sándorné fideszes önkormányzati képviselőről beszélt, aki egy olyan
Facebook-posztot osztott meg, amelyben „genetikailag magyarellenesnek” és
„judeo-bolseviknak” nevezték Dobrev Klárát, a DK elnökét. A helyi és országos
felháborodás hatására a képviselő bocsánatot kért, majd Vágner Ákos
polgármester bejelentette: a Fidesz-frakció visszahívja a képviselőt a
Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztjáról.
Az eset kapcsán a
Mazsihisz elnöke a találkozón közölte: értékeli, hogy a polgármester az
önkormányzat nevében teljes mértékben elhatárolódott a képviselő
megnyilatkozásától, csakhogy Rák Sándorné még mindig megtartotta képviselői
mandátumát, ami nézetünk szerint elfogadhatatlan. A polgármester válaszában
megerősítette: Rák Sándorné megnyilvánulása ellentétes az egri városvezetés és
a Fidesz-frakció értékrendjével, ezért hívták vissza az elnöki posztról.
A volt zsinagóga. Forrás: Google Maps
A másik fő téma a Hibay Károly utcai, első
egri zsinagóga és a vele szomszédos ingatlanon lévő, volt jesiva sorsának
megvitatása volt. Az előzményekről tudni kell: a zsinagóga 1840-ben épült helyi
zsidó családok adakozásából, a holokauszt után azonban szakrális funkcióját
elvesztette. Hosszú éveken át raktárnak használták, majd a „Kis Zsinagóga Egri
Kortárs Művészeti Kiállítótér” működött ott, de már az is bezárt. Az épület
jelenleg üresen áll. A mellette lévő ingatlanon 1923-ban épült fel egy jesiva,
amely jelenleg óvodaként funkcionál.
Az egri közgyűlés a 2025. április ülésén úgy döntött, hogy a volt zsinagógát 5 évre az Egri Zsidó Hitközség használatába adja „kulturális és vallási köztér” céljaira.
A találkozón dr. Grósz Andor elmondta: ahhoz,
hogy a volt zsinagóga felújítására, fejlesztésére a Mazsihisz és az Egri Zsidó
Hitközség forrásokat áldozzon, hosszú távon a tulajdonba adás jelentene
megoldást. Hozzátette: ez kölcsönösen előnyös volna mind a Mazsihisz, mind a
város számára, hiszen
a hitközség a saját tulajdonát fejlesztené, és a felújítás eredményeként a belváros szívében található épület Eger új ékköve lehetne, amely egyrészt szakrális célokat szolgálna, másrészt tartalmas kulturális programoknak adhatna otthont.
Vágner Ákos erre reagálva kifejtette: a város az
épületet 5 évre adta az egri hitközség használatába, amit adott esetben meg
lehet hosszabbítani. A polgármester és a Mazsihisz elnöke a találkozó végén
azzal búcsúzott egymástól, hogy az ingatlanokról tovább folytatják az egyeztetéseket.
