02.27. 17:07, kimenete: 02.28. 18:12 
A divattörténetben sokan ismerik a „wrap dress” fogalmát – azt az átlapolós szabású ruhát, amely az 1970-es években a női függetlenség egyik jelképévé vált. Ám jóval kevesebben ismerik azt a személyes és történelmi hátteret, amely e ruhadarab megszületéséhez vezetett.
Diane von Furstenberg Diane Simone Michelle Halfinként született 1946-ban Brüsszelben. Édesanyja, a görög Lili Nahmias, az auschwitzi koncentrációs tábor túlélője volt. A családi emlékezet szerint az anya gyakran mondta lányának: „A félelem nem választható lehetőség.” Ez a mondat nemcsak életvezetési tanács volt, hanem egy olyan örökség, ami túlélési tapasztalatból fakadt.
Egy különleges fordulat következett be az életében, ugyanis a fiatal Diane később beházasodott az európai arisztokráciába. Amikor közigazdaságtant tanult a Genfi Egyetemen, megismerkedett Egon von Fürstenberg herceggel, általa pedig (bár nem volt népszerű a vőlegény családjában, részben vallási okok miatt), a hercegi család tagja lett. Néhány évvel később elváltak. A házasság felbomlása után úgy döntött, karrierjére koncentrál: egy olasz textilgyártónál kezdett dolgozni gyakornokként. Érdeklődni kezdett a divatipar iránt, kezdetben pólókat, ingruhákat készített, majd jött az ötlet, amelyből később a wrap dress (átlapolt ruha) fejlődött ki – egy csavart felső és egy hozzá illő szoknya.
Von Furstenberg wrap ruhájának eredeti modellje egy hosszú ujjú selyem jersey ruha volt, szűk felsőrésszel és a testet körülölelő, derékban megkötős szoknyával. Nőies, mégis praktikus kialakítása megfelelt az 1970-es évek amerikai társadalomának felszabadult hangulatának – ebben az időszakban egyre több nő lépett be a munkaerőpiacra, és egyre gyakrabban viseltek nadrágot, amely az 1960-as évek óta a női ruhatár részévé vált és elfogadottá vált.
A mára ikonikussá vált, mintás dzsörzéruha hivatalosan 1973 szeptemberében debütált, és azonnali sikert aratott. A rendkívül kényelmes és előnyös szabás – melyet von Furstenberg a kosztüm alternatívájaként alkotott meg – hatalmas telitalálat volt az 1970-es évek dolgozó amerikai női körében.
„Alapvető munkaruházat volt, a függetlenség és a felszabadultság védjegye” – írja Nicolas Lor a Diane von Furstenberg: Woman Before Fashion című művében. „Ez a szabad és független szellemiség soha nem hagyta el őt; a mai napig meghatározza személyiségét és karrierjét.”
A tervező szerint ez volt a „tökéletes ruha egy férfi elcsábításához és az anyja lenyűgözéséhez”. Az átlapolós ruha nemcsak sokoldalúan hordható volt, hanem úgy tervezték, hogy minden testalkathoz előnyös, emellett kényelmes és praktikus is legyen. A ruhát könnyen variálhatták – mivel mindenféle merev rögzítés nélkül simul a testre –, és a csomagolása is egyszerűnek bizonyult: könnyű volt, mosógépben mosható és gyűrődésmentes. Egyszóval valóságos áldás volt a sűrű életet élő nők számára.
1976-ra több millió átlapolós ruhát adtak el, és e kiskereskedelmi jelenség eredményeként von Furstenberg a Newsweek magazin (1976. március) és a The Wall Street Journal címlapjára került. Példaképpé vált – egy modern, befolyásos női tervezővé –, akire a divatszakmán belül és kívül is inspirációként tekintettek a nők. Az átlapolós ruha sikerének köszönhetően 1975-ben kozmetikai üzletet nyitott a Madison Avenue-n, két évvel később pedig lakberendezési vonalat indított. Az 1970-es évek közepétől kezdve több éven át von Furstenberg elkezdte licencbe adni a nevét, legjelentősebben táska- és szemüveggyártóknak.
2001-ben férjhez ment Barry Dillerhez, akivel közös alapítványukon keresztül nők támogatásába kezdtek (DVF Awards). Bár 2020-ra cége jelentős leépítésekre kényszerült az amerikai piacon, ő továbbra is aktív maradt: önsegítő könyvet írt, 2024-ben pedig – az ikonikus ruha 50. évfordulóján – dokumentumfilm mutatta be életútját.
Forrás: Britannica, harpersbazaar
Zucker-Kertész Lilla
