Mai születésnapos: Schwartz Dávid, a léghajó feltalálója

Mert még ezt is egy magyar zsidó találta fel és adta el Zeppelinnek. Egy magyar zsidó fakereskedő, aki 166 éve született és, persze, őrültnek nézték, pedig csak egyszerű, ösztönös zseni volt szegény: néhány hónappal azelőtt halt meg, hogy a gépe a levegőbe emelkedett.

Élete kezdő eseményeiről, ahogy furcsa életéről általában is, eltérő elképzelések vannak forgalomban, de minden bizonnyal Keszthelyen kezdte földi rövid, de üstökösszerű földi pályáját 1850-ben, alighanem magyar nemzetiségű és bizonyosan zsidó vallású szülők gyermekeként. Később a mai Zágrábba került, ott élte le élete nagy részét, jellegzetes zsidó foglalkozást űzve: fakereskedőként.

Természetesen nem volt semmilyen technikai előképzettsége, hogy is lehetett volna az ő családi hátterével. De egyszer, amikor egy erdő tarvágását felügyelte, unalmában belemélyedt egy mechanikai tankönyvbe, amelyet a felesége küldött utána és felettébb érdekesnek találta. Annyira lekötötte a mechanika, majd az aviatika, hogy egy idő után az üzlet is kárát látta szenvedélyének, miközben kinevették a repüléssel kapcsolatos álmodozásait. Egy időben csak a felesége nem tartotta voltaképpen bolondnak.

Miután kidolgozta az akkoriban új anyagnak számító alumíniumból készült kormányozható léghajó terveit, próbált támogatást szerezni a Monarchia hadügyminiszterétől a megépítéséhez, de nem érdekelte az urakat igazán sem ő sem a mániája. Az orosz katonai attasé viszont, aki technikailag képzettebb volt, látott a dologban fantáziát és 1893-ban meg is épült a léghajó lényegében Schwartz tervei alapján: a részleteket itt-ott finomítani kellett, a gép azonban nem szállt fel végül.

Schwarz_f__le_l__ghaj__.jpg
A Schwartz-féle léghajó

Aztán egy Carl Berg nevű gyáros építtette meg Schwartz találmányát Poroszországban Schwartz segítségével. Találmánya első sikeres próbarepülését azonban ez a rosszkor, rossz helyre született, lelkes és kivételes tehetségű zsidó fiatalember már nem érte meg. Addig rohangált fűhöz-fához az álmai után, amíg 1897 januárjában összeesett egy bécsi étteremben 44 évesen és pár perccel később meg is halt. A szíve vitte el, a szíve, amely egészen odáig előrehajtotta.

Eltemették és a neve hosszú időre elmerült, kitörlődött a technika történetéből: senki sem tudta sokáig, hogy volt egyszer, volt egy kis zsidó Keszthelyről, aki arról álmodott, hogy az ember meghódíthatja a levegőeget és működőképes, kormányozható léghajót is tervezett ennek bizonyítására. Pár hónappal Schwartz halála után aztán felszállt a gépe és valóban repült. Zeppelin gróf is jelen volt az eseményen és állítólag később a hűséges özvegytől meg is vásárolta a találmányt: ebből építette meg az első Zeppelin-léghajót. Ezt más feldolgozások vitatják, de akárhogy is: Zeppelinre emlékezünk, Schwartzra jóval kevésbé. Ezért mi most meghajtjuk a fejünket a múlt előtti századból való keszthelyi fakereskedő, a légi közlekedés zsidó úttörője előtt.