A Mazsihisz is képviseltette magát a „Hidak építése – Küzdjünk együtt az antiszemitizmus ellen" nevű projekt keretében tartott brüsszeli képzésen. A program célja, hogy az európai zsidó közösségek képviselőit felkészítse az online antiszemitizmussal szembeni hatékony fellépésre és érdekképviseletre. A WJC, a CEJI és a What Matters által szervezett két napos, angol nyelvű tréningről az egyik résztvevőt, Zucker-Kertész Lillát, a Mazsihisz kommunikációs munkatársát kérdeztük.
– Milyen jogi lehetőségek vannak egy-egy fenyegető poszt vagy komment esetén?
– Mindenekelőtt érdemes osztályozni az adott tartalmat, mert azáltal tudjuk azonosítani, meghatározni a lehetséges jogi lépéseket is. Létezik úgynevezett „nem törvénybe ütköző gyűlöletbeszéd", amely ugyan aggályokat vet fel az intolerancia tekintetében, azonban jogilag nem szankcionálható. Ilyen lehet, ha valaki egy kommentben cionizmussal „vádolja” a médiát. A cionista szó nem nyílt zsidózás, így valószínűleg hiába jelentjük az adott kommentet, a Facebook nem fogja törölni. A következő foka a gyűlöletbeszédnek, ha megjelenik egy nyíltabb kifejezése a fenyegetésnek a zsidóság, mint csoport felé: „Lebombáznám mindet” . Az ilyen típusú kommenteket már kezeli a META is, de itt is probléma lehet, ha nem szerepel a kommentben az, hogy pontosan kikre gondol az illető.
Pillanatkép a tréningről
A következő fokhoz a már egyértelműen fenyegető tartalmak tartoznak, amik miatt a rendőrséghez fordulhatunk, hiszen kimerítik a büntethetőségi kategóriát.
Példaként vettünk egy esetet, amikor egy zsidó kulturális eseményről szóló poszt alatti kommentben a következő szerepelt: „Érzem a gázszagot”. Ebben az esetben konkrétumok nélkül is bárki felismerheti, hogy a hozzászólás a soára reflektál. Fontos hangsúlyozni, hogy országonként mennyire eltérő lehet az a törvényi szankciórendszer, amiben kontextuálisan elhelyezhetjük a gyűlöletbeszéd formáit, s ami segít értelmezni az online megjelenő, nyílt vagy burkolt antiszemitizmust. Magyarországot, mint EU-tagállamot az uniós irányelvek és kerethatározatok is befolyásolják.
A 2008/913/IB kerethatározat megköveteli az államoktól, hogy szankcionálják a gyűlöletbeszéd bizonyos formáit, beleértve az interneten megjelenőt is. Egy antiszemita tartalom határokon átívelő jellege esetén azonban érthető okokból nehézséget jelent a szankcionálás.
Ilyen esetben azonban fordulhatunk akár a World Jewish Congress-hez is (aminek Budapesten is található irodája), ugyanis a tréningen elhangzott, hogy ők is foglalkoznak érdekérvényesítéssel és felszólalnak az online gyűlöletbeszéd ellen. Ami pedig minden állampolgárt megillet: ugyan a szólásszabadság alkotmányos jog, azonban bármely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó személy jogosult az emberi méltósága megsértésére hivatkozva bírósághoz fordulni.
Az Európi Bizottságnak az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására született európai uniós stratégiáját ITT olvashatják el magyar nyelven.
– Milyen együttműködő partnerei lehetnek a Mazsihisznek ilyen esetekben?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendkívül jó kapcsolat és szoros együttműködés alakult ki a Mazsihisz és az állami rendvédelmi szervek között, így azt gondolom, kellő figyelmet fordítanának az online térben megjelenő gyűlöletbeszédre is, főleg, ha az célzottan a zsidóságra irányul. „Zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben”, deklarálta 2013-ban a magyar miniszterelnök, mondván, hogy a kormánynak morális kötelessége megvédenie a magyar zsidó közösséget. Maga a META is partner, ahol a Mazsihisznek lehetősége van bejeleni a kérdéses posztot vagy kommentet.
Zucker-Kertész Lilla
A Facebookon az utóbbi időben azt a pozitív változást figyelhettük meg, hogy ha a bejelentésünket el is utasítja a rendszer azzal az érvvel, hogy nem ütközik közösségi alapelvekbe a hozzászólás, lehetőségünk van egy második áttekintésre (second review), jelezve, hogy a mesterséges intelligencia talán téved, mert nem érti a kontextust.
Ezzel elősegíthetjük, hogy egy emberi moderátorhoz kerüljön a jelentés, aki talán le fogja törölni a kérdéses tartalmat – és akár a felhasználót is korlátozza. Hosszú távú partnerek lehetnek az oktatási szféra szereplői is, amik megfelelő tantervi elemekkel felvehetik a harcot az előítéletek és szélsőséges ideológiákkal, köztük az antiszemita propagandával szemben. A fiatal generáció kritikus gondolkodással való felvértezése véleményem szerint kulcsfontosságú lehet, hiszen a közösségi média különböző platformajain, felületein futótűzként terjedő álhírek pillanatokon belül képesek a kirekesztés és gyűlöletbeszéd gerjesztésére.
– A zsidóság elleni online gyűlöletbeszéd tendenciája milyen képet mutat?
– Vannak állandósult, vissza-visszatérő elemei az antiszemitizmusnak, olyan panelek, amik időről időre előkerülnek, például a tipikus vérvád, a rituális gyilkosságok, szóval tipikusan a keresztény egyház gyökereihez visszanyúló, „tradicionális” antiszemitizmus. Ezen kívül van egy másik formája, ami a zsidók világuralomra törekvéséről szól és arról, hogy a világgazdaság és politikai elit is a zsidók kezében van.
Ma új típusú antiszemitizmussal nézünk szembe, ami az eddigi jobboldali antiszemitizmussal ellentétben baloldali; ez pedig az anticionizmus, amit itt, a diaszpórában élő zsidóként nehéz megélni.
Sok esetben a zsidó – akár kulturális és nem elsősorban vallási – tartalmak alatt megjelenő gyűlöletkeltő kommentek nem is a zsidó közösséget szidják, hanem az izraeli hadsereget, Izrael kormányát. Emiatt sokkal nehezebb jogi lépéseket tenni az ilyen típusú gyűlöletbeszéd ellen. Sajnos megugrott a zsidóság ellen irányuló gyűlöletbeszéd a koronavírus időszaka alatt, amikor új elméletek láttak napvilágot, pontosabban régi sztereotípiákból építkező, új köntösben tálalt konteók. Október hetedike óta pedig ezek a számok még tovább emelkedtek.
Míg a META, a Google és más platformok policy-ja igyekszik felzárkózni és kezelni a helyzetet, addig sajnos az X (Twitter) felületén tapasztalhatóan nehezebben szabnak gátat az ott terjedő gyűlöletbeszédnek és a hamis tartalmak terjesztésének.
A számokat tekintve a megkérdezett európai zsidók 89 százaléka az online antiszemitizmust tartja a legégetőbb problémának. A francia nyelvű felhasználói fiókok esetében hétszeresére nőtt az antiszemita online közzétételek száma, és több mint tizenháromszoros növekedést tapasztaltak német nyelven a világjárvány idején.
A zsidók ellen irányuló online toxikus tartalmak aránya, 6,3 százalékról 27 százalékra nőtt. Az Izraelt ért októberi támadás után 300-1200 százalékkal több az online antiszemita incidens.
Két és félszeresére nőtt az online küldött antiszemita üzenetek száma. Ötvenszeresére nőtt a YouTube-videók alatti antiszemita kommentek száma. Beszédes és szomorú adat, hogy ma minden második európai személy problémának tekinti az antiszemitizmust. Tízből pedig kilenc zsidó úgy véli, hogy az antiszemitizmus megnövekedett az országában.
A képzés résztvevői és trénerei
– Milyen esetek hangzottak el példaként?
– Különböző szintű eseteket vizsgáltunk meg. Gordon W. Allport elmélete piramisszerűen mutatja be, hogyan nyilvánulhat meg az előítélet a társadalomban, és milyen úton juthatunk el annak egyre erősödő formái által a sztereotipizáló attitűdtől kezdve az előítéletes cselekvéseken át (rágalmazás, dehumanizálás, nevetségessé tétel) a rendszerszintű diszkrimináláson (szegregáció, gazdasági és oktatási egyenlőtlenségek) keresztül az erőszaktevésig (zaklatás, fenyegetés, bántalmazás), majd akár a kiirtásig.
A tréningen online tartalmak alatti kommenteken keresztül néztük meg, hogy milyen antiszemita toposzok jelentek meg ismétlődően, és meg kellett tippelnünk, hogy szerintünk vajon a tartalom jelentése után a Facebook letörli-e az adott bejegyzést/hozzászólást vagy sem.
Volt olyan feladat, ahol azt vizsgáltuk, a saját szervezetünket tekintve milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, milyen infrastruktúrával bír az adott ország az online gyűlöletbeszédre való tekintettel. Hogy konkrét példát is hozzak, megnéztünk egy Instagram-felhasználó által a storyba (az a felület, ami 24 óráig látható nyilvánosan) kitett képet, amin arról olvashattunk, hogy az izraeli nagykövetség Indiában támadás érte. A felhasználó azzal kommentálta az esetet, hogy ő ugyan nem akar utalgatni semmire, de Rómában is van izraeli nagykövetség, majd megjelölt két palesztin szervezetet, és felajánlotta nekik a segítségét, hogyha egyszer ők is máglyát szeretnének rakni, akkor ő szívesen hoz öngyújtót és benzint. Ebben az esetben az idő egy fontos tényező a bejegyzés jelentésekor, hiszen 24 óra alatt eltűnhet a kép, így mielőbb jelenteni kell azt az Instagramnak. Egy másik példában szintén egy Instagram-posztot vizsgáltunk meg, ami egy emlékezés céljából Auschwitzba látogató lengyel gyerekcsoportot hasonlított össze egy általa vázolt alternatív jövőképpel, ahol gyerekek a „gázai táborba” látogatnak és emlékeznek meg arról, hogy mit „tettek "az izraeliek.
Látható, miképpen mossa össze az antiszemita diskurzus a holokauszt tragédiáját a jelen háborús helyzettel.
Láttunk továbbá egy zsidó kulturális esemény alatti gyűlölködő kommentet, ami arról szólt, mit csinál az izraeli hadsereg a palesztin gyerekekkel. Mivel a komment szövegében olyan szimbólumok is megjelentek, mint a @, így az AI keresőmotorjai nyilvánvalóan nehezebben szűrik ki, azonban egy felhasználó pontosan tudja, mire gondolt az illető. Gyakran jelenik meg a kommentekben olyan kifejezés, szókapcsolat, ami ugyan nem tartalmazza a zsidó szót, mégis pontosan tudjuk, kikre is utal.
Előadás az online antiszemitizmus növekvő tendenciájáról
– A tréning alapján mit tanácsolsz azoknak, akik gyűlöletbeszéd célpontjává válnak?
– Azt, hogy értékeljék ki az adott tartalmat, és ne féljenek segítséget kérni. Akár magánszemélyként, akár szervezetként vagy közösségként kapunk ilyen jellegű reakciót, kommentet, vagy látunk egy bejegyzést, ami sértő ránk nézve, akkor tegyük meg a szükséges lépéseket.
Azzal, hogy jelezzük a Facebook/Instagram felé az esetet, hozzájárulunk ahhoz, hogy visszaszoruljanak a kirekesztő, társadalmi csoportokat támadó tartalmak. A legkézenfekvőbb lépés tehát, ha jelentjük az adott közösségi média felületen, kiválasztva a megfelelő indoklást. Például a Facebookon: „Bejegyzés jelentése – Gyűlöletbeszéd – Társadalmi csoport/Vallási hovatartozás/Faji vagy nemzetiségi hovatartozás".
Különböző diskurzusokban más és más alapja lehet annak, hogyan határozzuk meg a zsidóságot, mint csoportot, a META felületén azonban a fentiek közül bármelyiket is választjuk, ki fogják vizsgálni a jelentést. Ha úgy gondoljuk, hogy a bejegyzés vagy komment a gyalázkodáson túllépve fenyegető és veszélyes, forduljunk a rendőrséghez. Akár személyünket, akár egy egész közösséget vagy csoportot fenyeget az illető. Utóbbi esetében a szervezet jogi képviselőit is érdemes felkeresni ezügyben.
– Mennyiben érezted hasznosnak a tréninget, s mit gondolsz, fogod-e alkalmazni az ott tanultakat?
– Nagyon inspiráló volt számomra megismerni különböző országok zsidó szervezeteinek képviselőit, beszélgetni az ottani kialakult helyzetről, látni a hasonló problémákat és az eltérő megoldási kísérleteket. Egyrészt lelkileg nehéz volt hallgatni, hogy más országokban milyen szigorításokra és biztonsági intézkedésekre kényszerültek a közösségek október hetedike után. Ezt Brüsszelben én is tapasztaltam: egy kóser étteremben csöngetni kellett, mert az ajtót elővigyázatosságból folyamatosan zárva tartották.
Másrészt viszont erőt adott sokunknak az, hogy „nem vagyunk egyedül”.
Fontos látni, milyen állandósult jegyei vannak az online megjelenő gyűlöletbeszédnek, mik azok a képzettársítások, ismert szóképek és kommunikációs panelek, amikből építkezni tud az antiszemitizmus, amik egy-egy kiváltó esemény után képesek újra futótüzet szítani az online térben. Sok kulcsfogalom csengett ismerősen számomra, mert az ELTE Interkulturális Pszichológia és Pedagógia szakára jártam, ott sokat foglalkoztunk az antiszemitizmus kialakulásával és jelenségével. Nagyon hasznosnak találtam a témához kapcsolódó definíciók rendszerezését, és az aktuális helyzetre vonatkozó kérdések átbeszélését. Mindenképpen használni fogom az ott szerzett ismeretanyagot, és igyekszem a jövőben tudatosan kezelni az online térben tapasztalt gyűlöletkeltő tartalmakat.
Illusztráció: Alexa/Pixabay
