450 éves a Tordai Országgyűlés

A vallásháborúk századainak idején hirdette ki Erdély először, hogy „a hit Istennek ajándéka”, ezért hite miatt senkit nem szabad háborgatni.

A lelkiismeret szabadsága, a hit személyessége olyasmi, amit jelentős részben a protestanitzmusnak köszönhetünk. Ennyiben a katolikus templomban született döntés a katolikus templomban, Tordán, amelyik először hirdetett vallászabadságot Európában, a protestantizmus századának karakteres terméke. Egy olyan korban, amelyben, 50 évvel a Tordán hozott döntés után, elkezdődött az újkori Európa legvéresebb vallásháború-sorozata, a 30 éves háború és a máig felfoghatatlan pusztítás, amely a nyomában járt végig.

Van okunk büszkének lenni arra, ami Tordán 450 évvel ezelőtt történt. Közvetlenül nem érintette a zsidókat, de érintette az unitáriusokat, ebből a radikális felekezetből ered a székely szombatosság – akik üldöztetések áldozatai voltak még Erdélyben is majdnem egész történetük során, amíg csak fel nem számolták közösségüket, amelynek a kegyelemdöfést Nicolae Ceausescu falurombolási programja adta meg.

A Tordai Országgyűlés szelleme, amelyben az emelkedettség mellett sok pragmatizmus is volt, Erdély szorongatott helyzete, középen állása a Habsburgok és a törökök között, szellemében mindenképpen előremutat, a vallásszabadság minden győzelme Európában, ha csak közvetve is, mégis a zsidóság győzelme is volt. Már csak azért is, mert a szabadság vallása számára, a judaizmus számára a szabadság minden győzelme ünnep. Ünnepelünk.