„Zsidók, magyarok, lengyelek, örmények, kommunisták – életüket adták hazánkért"

2024. Február 23. / 09:28


„Zsidók, magyarok, lengyelek, örmények, kommunisták – életüket adták hazánkért"

A második világháború alatti francia ellenállás mártírjaként meghalt partizáncsoport tagjai személyében – a kivégzésük nyolcvanadik évfordulóján – jelképesen először temettek újra külföldieket a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban. Köztük van három magyar zsidó származású ellenálló: Békés Glasz Imre, Boczor József és Elek Tamás.

A második világháború alatti francia ellenállás mártírjaként meghalt, az örmény származású Missak Manouchian költő, újságíró által vezetett partizáncsoport tagjai, köztük három magyar személyében először temettek újra szerdán külföldieket a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthénonban, napra pontosan a kivégzésük nyolcvanadik évfordulóján.

„Külföldiek, és testvéreink mégis" – mondta a tiszteletadáson Emmanuel Macron államfő Louis Aragon költőt idézve, miután elsorolta a 23 fős ellenállócsoport tagjainak neveit, „akik túl sokáig merültek feledésbe".

„Választásból franciák, reményből franciák" – tette hozzá az elnök a mintegy kétezer vendég, köztük Nikol Pasinján örmény miniszterelnök előtt elmondott beszédében.    

„Zsidók, magyarok, lengyelek, örmények, kommunisták – életüket adták hazánkért" – hangsúlyozta Emmanuel Macron a L'Humanité című kommunista napilapban szerdán megjelent interjúban. 

Velük „az egész kommunista és külföldi ellenállás" belép a nemzet nagy alakjainak templomába, csatlakozva Jean Moulinhez és a Charles de Gaulle tábornok által irányított ellenálláshoz, akikről az 1960-as évek óta rendszeresen megemlékezik Franciaország.

Képernyőkép 2024-02-23 091930.jpgAz ellenállás tagjai közül 21-en

A külföldiekből – közöttük három magyarból (Elek Tamás, Békés Glasz Imre és Boczor József) – álló, 23 fős ellenálló csoport a Francia Kommunista Párthoz tartozott: illegalitásban tevékenykedve a nácik ellen hajtottak végre akciókat Párizs környékén.

1943-ban a francia főváros térségében jóformán már csak ők jelentették az ellenállást, így a Gestapo egyre nagyobb erőket vetett be elfogásukra, és az ellenük indított hajtóvadászat végül sikerrel zárult.    

A nemzetközi brigádhoz kötődik a híres „vörös plakát", amely a németek szándéka szerint azt hivatott bemutatni a franciáknak, hogy az ellenállásban részt vevők mind kommunisták, külföldiek, illetve zsidók voltak, a „bűnözők hadserege". 

A partizáncsoport 1944-ben elfogott tagjait lefényképezték, és arcukat, nevüket, a Párizshoz közeli Valérien hegyi erődben február 21-én végrehajtott kivégzésük hírével egy vörös plakáton feltüntetve országszerte kitűzték a városok és falvak utcáin.    

Az örmény népirtás túlélőjeként Franciaországba emigrált Missak Manouchian holtteste kerül át véglegesen a Panthéonban. A partizáncsoport további tagjai jelképesen kerülnek be a Panthéonba, egy emléktáblán feltüntetve neveiket és életútjukat.

(MTI)

Békés Glasz Imre 1902-ben Budapesten született Glas Imre néven zsidó családban. Tizenöt évesen lakatosinas lett, szabadulását követően a Csonka Gépgyárban talált munkát. Tagja volt a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak, majd belépett a kommunista pártba. A felesége – Weisz Ilona varrónő – szintén kommunista aktivista volt. Békés Glasz Imrét az 1930-as években állami és társadalmi rend felforgatása miatt többször fegyházbüntetésre ítélték. Szabadulása után, 1937-ben vándorolt ki Franciaországba, ahol beállt a francia hadseregbe, és harcolt a németek ellen. 1943-ban a Gestapo fogságába került, hónapokon át kínvallatásnak vetették alá, majd 1944 februárjában kivégezték.

Boczor József 1906-ban született Wolf Ferenc néven az erdélyi Batiz településen. A prágai Károly Egyetemen kezdte meg vegyészmérnöki tanulmányait 1923-ban, ekkoriban lépett be a Csehszlovákia Kommunista Pártjába. 1927-ben már Temesváron szervezte a kommunista fiatalokat. Az Egységes Országos Szakszerve­t tevékenységében is részt vállalt. A hatóságok üldözték tevékenységéért, mint katonaszökevényt el is ítélték, másfél évet töltött börtönben. Harcolt a spanyol polgáráborúban, 1941-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, és csatlakozott a francia ellenálláshoz. A németek 1943-ban elfogták és 1944 februárjában kivégezték. 

Elek Tamás 1924-ben Budapesten született zsidó polgári családban, szüleivel 1930-ban vándorolt ki Franciaországba. 16 évesen abbahagyta középiskolai tanulmányait, hogy bekapcsolódjon a francia ellenállási mozgalomba. 1943-ban több alkalommal kézigránáttal elkövetett támadást intézett németek ellen, 1943 nyarán gránátokat dobott egy 70 fős német csoport tagjai közé Párizsban. Részt vett több német vasúti szerelvény kisiklatásában, a Párizs-Château-Thierry vonalon elkövetett kisiklatás következtében több száz német katona vesztette életét. 1943 végén a németek letartóztatták, megkínozták, és 1944 februárjában kivégezték. 

Címlapkép: Ludovic Marin – AFP

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„…És tanítsd gyermekeidnek, és beszélj róluk…”
Ünnepek
Purimi mulatság Nagykanizsán
2025. Március 20. / 09:00

Purimi mulatság Nagykanizsán