Elhunyt Kun György, az auschwitzi ikerkísérletek utolsó magyar túlélője

Ahogyan arról a szombat.org is hírt adott a napokban, 2025. február 5-én, 93 éves korában elhunyt Kun György gépésztechnikus, az auschwitzi ikerkísérletek utolsó magyar túlélője, akitől családja, barátai az Óbudai zsidó temetőben búcsúztak el. Testvérével, bár nem voltak ikrek, mégis közéjük kerültek 1944-ben Auschwitz-Birkenauban. Az alábbiakban Szántó T. Gábor (Szombat) cikkét közöljük:

2025. február 5-én, 93 éves korában elhunyt Kun György gépésztechnikus, az auschwitzi ikerkísérletek utolsó magyar túlélője, akitől családja, barátai az Óbudai zsidó temetőben búcsúztak el. Testvérével, bár nem voltak ikrek, mégis közéjük kerültek 1944-ben Auschwitz-Birkenauban. 

Kun György (1932-2025) (Szombat)

„Amíg nem kerültünk iskolába, addig csak élveztük az életet és minden jót” – mondta 1999-ben a Soá Alapítványnak adott interjújában Kun György, aki kohaniták utódjaként született 1932 januárjában Vállajon, és Kuhn vezetéknéven anyakönyveztek. A fiúnak ugyanazon év decemberében öccse született. Apjuk Zichy gróf Székesfehérvár melletti 4500 holdas birtokán volt gazdatiszt és intéző. A tanyasi elemi iskola első két éve után a két fiú a legközelebbi városba, Székesfehérvárra került a zsidó elemi iskolába.

A zsidó elemi elvégzése után már érvényben lévő zsidóellenes törvények miatt a Kuhn testvéreket nem vették fel gimnáziumba, így Székesfehérváron polgári iskolába kerültek. Itt az osztálybeli fiúk többször megkergették Gyurit. „Azt mondták: ’Te büdös zsidó! Kinyírunk!’ (…) meg akartak verni, de akkor még jól futottam, és haza tudtam szaladni”.

1944-ben a családot a tanyáról először a seregélyesi gettóba, majd a székesfehérvári téglagyárba vitték. „A szüleim el sem tudták képzelni, mi lesz ennek a vége, (…) anyám folyton azt hangsúlyozta, hogy mindig maradjunk együtt. (…) Bármi történik, ne szakadjon szét a család.”

Kuhn Pista és Gyuri 1941-ben (Szombat)

A Kuhn családot 1944 májusában Auschwitz-Birkenauba deportálták. Kun György interjújában így emlékezett: „nem tudtam felfogni, hogy mi ez: mi lehet az oka, hogy ennyi embert összezsúfolnak marhavagonokba, és viszik az ismeretlenbe? Nem tudtam akkori fejjel felfogni (…) Erősen féltem.”

Aztán a szerelvény megérkezett Auschwitz-Birkenauba.

„Oda kellett mennünk Mengele és a többi szelektáló tiszt elé. Mi, négyen egymás mellett mentünk. Az öcsémmel majdhogynem egyforma magasak voltunk, és egyforma ruhát viseltünk. Anyám fogta a kezünket. Apám ment mellettünk.  Apámat elválasztották tőlünk: őt jobbra küldték. Akkor még nem tudtuk, hogy ez mit jelent.”

A szelektáló Mengele a két, nagyjából egykorú és egyformán öltözött fiút meglátva, azt kérdezte édesanyjuktól: „ Anyjuk nem tudott németül, a kérdésre mégis ösztönösen igennel válaszolt.

Kuhn Pista és Gyuri (Szombat)

Ez volt az első lépés a két fiú megmenekülésében, hiszen tizenkét évesen a biztos halál várt volna rájuk a szelektálás után. Mengele a transzportokból kiválasztotta az ikreket, közéjük került Gyuri és öccse, a nála 11 hónappal fiatalabb Pista is. Édesanyjukat akkor, a birkenau-i rámpán látták utoljára.

Az ikrek regisztrálásakor, már a barakkban, születési adataikból kiderült, hogy valójában nem ikrek. Ekkor a magyar zsidó ikrekre felügyelő 28 éves Spiegel Ernő, maga is iker, arra utasította a két gyereket, hogy attól a pillanattól fogva vallják magukat ikreknek. Gyurinak az A-14321-as, testvérének az A-14322-es számot tetoválták alkarjába.

Nemcsak ők őrizték a titkot, hanem több ikerfiú is, akik Spiegel felügyelete alatt voltak a lágerben, kitéve Mengele és más náci orvosok kísérleteinek.

Kun György tisztán emlékezett Mengelére, lengyel asszisztensére és sok másra. Tanúvallomásában felidézte, hogy minden gyerek rettegett, amikor vizsgálatra kellett menniük, akár a birkenaui “cigány lágerben” lévő Mengele-rendelőbe, akár a másik, auschwitzi rendelőbe: soha nem tudták, mi fog történni velük. Fényképeket és röntgenfelvételeket készítettek róluk és testük minden egyes részletéről. Megvizsgálták a hajukat és a szemüket, injekciókat kaptak, és gyakran vettek tőlük vért.

„Mi ketten különösen féltünk, mivel mi nem voltunk ikrek. És ezt nem is tudták sokan, csak Spiegel, és néhány másik gyerek (…) csak úgy szerepeltetnek minket, mintha azok lennénk. Ezért különösen féltünk… Meg is mondták nekünk, hogy ha kiderül, akkor vége az életünknek. (…) Mindenki félt. Ez a rettegés minden nap bennünk volt, hogy egyszer csak vége, és akkor minket is ugyanúgy elvisznek, mint ahogy viszik a többieket.”

Az 1944 nyarán még élő auschwitzi ikrek főként a legkésőbb deportált magyar zsidók közül kerültek ki, Gyuri és Pista közöttük élte túl a kísérleteket és a szelekciókat.

1944 telén, dr. Heinz Thilo, Mengele helyettese és riválisa kiválogatta a legkisebb ikreket, köztük Gyurit és Pistát is, és bezárta őket egy barakkba. A gyerekek tudták, hogy ez mit jelent: másnap viszik őket a gázkamrába. Ám Spiegel Ernő, az „ikerkápó”, áthágva a láger minden szabályát, életét kockáztatva eljutott egy telefonos őrhöz, és értesítette Mengelét, aki visszavitette a halálra szánt gyerekeket. Mengele a kísérletre szánt „tárgyait” mentette, Spiegel Ernő életeket.

Spiegel Ernő az ikrek felügyelője volt Auschwitzban. A kép már Izraelben készült az 1960-as években (Szombat)

A szakmáját tekintve könyvelő Spiegel tanította is az ikreket, tartotta bennük a lelket, így élték meg a felszabadulást, amikor Spiegel vezetésével hazaindultak Magyarországra. Csapnál váltak szét, onnan kisebb csoportokban indultak tovább a gyerekek. Spiegel a kisebbeket az idősebbek gondjaira bízta. Hazatérve levelet írtak, hogy megérkeztek, és a háború után is leveleztek vele, egészen addig, amíg Spiegel Ernő és lánytestvére, Magda Izraelbe alijázott.

Kun György édesanyját Auschwitzban meggyilkolták, apja újra nősült, ő testvérével a háború után cionista és hitközségi árvaházakba került (Szabadság hegy, Bácskai utca, Délibáb utca). Tanult a Zsidó Gimnáziumban, majd gépésztechnikusi végzettséget szerzett Székesfehérváron, és a termelésirányításban dolgozott művezetőként és termelési osztályvezetőként. 1960-ban megnősült, az övék volt az egyik utolsó esküvő az Óbudai zsinagógában, mielőtt raktárt és tévéstúdiót csináltak belőle. Családot alapított, és élete végéig Budapesten élt. Testvére, Pista, 1956-ban az Egyesült Államokba vándorolt, és 1961-ben, betegségben halt meg. Kun Györgynek egy lánya és két unokája született.

A Spiegel Ernő és az auschwitzi magyar zsidó ikrek történetéről szóló amerikai dokumentumfilmet az idén mutatják be.

forrás:szombat.org

Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében. Báruh dáján háemet!