Lilith: A sötéttel szárnyaló asszony – Hőssé válhat-e a zsidó hagyomány leghírhedtebb démona?

2024. Június 27. / 13:31


Lilith: A sötéttel szárnyaló asszony – Hőssé válhat-e a zsidó hagyomány leghírhedtebb démona?

„Az egyik felem gyönyörű
de sosem lehetsz biztos benne, hogy melyik felem.” 
- Ruth Feldman, „Lilith”

Lilith a zsidó hagyomány leghírhedtebb démona. Egyes forrásokban úgy képzelik el, mint a nő igaz eredetét, akit még Éva előtt teremtett az Ö.való, és gyakran úgy mutatják be, mint az újszülöttek tolvaját. Lilith jelentése „az éjszaka”; megtestesíti a sötétség érzelmi és spirituális aspektusait: a rettegést, az érzékiséget és a féktelen szabadságot.

Lilith bibliai és talmudi meséi

Lilith története az ókori Közel-Keletről származik, ugyanis a „sötét szolgáló” néven ismert vadon szelleme megjelenik a sumér mítoszban: „Inanna leszármazása” (i.e. 3000 körül). Egy másik utalás egy i.e. VII. századból származó táblán jelenik meg, amelyet a szíriai Arslan Tashban találtak, és amely a következő feliratot tartalmazza: „Ó, sötét kamrában légy, menj el azonnal, ó, Lili!”.

Lilith később bekerült a zsidó hagyományba, sőt talán még az Írott Tanba is: (Jesaja 34:14) egy barátságtalan pusztaságot ír le, és azt mondja nekünk: „Ott a kecske-démonok üdvözlik egymást, és ott a lilit nyugalomra lel”. Egyesek szerint ez a „lilit” szó egy éjszakai bagolyra utal, mások szerint pedig valóban a Lilith nevű démonra. Egy mágikus tálon az i.sz. I. századból, héberül ez áll: „Kijelölve van ez a tál ennek a Gejonai bar Mamai házának a lezárására, hogy ott meneküljön el tőle a gonosz Lilith...”. A Lilithről készült ősi képek, amelyeken Lilith összekötözött kezei láthatóak, úgy tűnik, hogy egyfajta vizuális mágiát jelentettek Lilith megfékezésére.

A Talmudban Lilith nemcsak a sötétség szellemévé, hanem a féktelen szexualitás alakjává is válik. A Babilóniai Talmud (Shabbat151a) azt mondja: „Tilos, hogy egy férfi egyedül aludjon a házban, nehogy Lilith elragadja őt”. Lilith állítólag megtermékenyíti magát a férfi által, hogy más démonokat szüljön.

Lilith mint szökött feleség

A Genezis Rabbah-ban találkozunk egy rövid midrással, amely azt állítja, hogy Ádámnak volt egy első felesége Éva előtt. Ez az értelmezés Mózes I. könyvének két teremtéstörténetéből ered: az elsőben a férfi és a nő egyszerre teremtődik, míg a másodikban Ádám megelőzi Évát. A rabbinikus álláspont azt sugallja, hogy Ádámnak létezett egy első felesége, aki hozzá hasonlóan a földből készült. Valamilyen oknál fogva ez a házasság nem működik, ezért Isten egy második feleséget teremt Ádámnak, Évát.

A IX. vagy X században egy Ben Sira könyve című pazar legendagyűjtemény Ádám feleségéről és Ádám démonokkal való kapcsolatáról szóló korábbi történetekből merít, és egy bonyolult történetet sző, amelyben Lilith Ádám első felesége:

Amikor az első ember, Ádám látta, hogy egyedül van, Isten készített neki egy hozzá hasonló nőt a földből. Isten Lilithnek nevezte el, és Ádámhoz vitte. Azonnal veszekedni kezdtek. Ádám így szólt: „Alattam fekszel.” Lilith pedig azt mondta: „Alattam fekszel! Mindketten egyenlőek vagyunk, mert mindketten a földről származunk.” És nem akartak egymásra hallgatni.

Amint Lilith ezt látta, kimondta az isteni nevet, felrepült a levegőbe és elmenekült. Ádám imádkozni kezdett Teremtője előtt, és így szólt: „Világmindenség Ura, az asszony, akit nekem adtál, elmenekült.” Isten elküldött három angyalt, és azt mondta nekik: „Menjetek, hozzátok vissza Lilithet. Ha akar, akkor jöjjön, ha pedig nem akar, akkor ne hozzátok el akarata ellenére.

A három angyal elment és megtalálta őt a tengerben, azon a helyen, ahol az egyiptomiaknak meg kellett volna fulladniuk. Ott megragadták őt, és azt mondták neki: „Ha velünk jössz, akkor jó, de ha nem, akkor belefojtunk a tengerbe”.

Lilith így szólt hozzájuk: „Barátaim, tudom, hogy Isten csak arra teremtett engem, hogy nyolcnapos korukban legyengítsem a csecsemőket. Attól a naptól kezdve, hogy egy gyermek megszületik, a nyolcadik napig én uralkodom a gyermek felett, és a nyolcadik naptól kezdve nincs uralmam fölötte, ha fiú, de ha lány, akkor tizenkét napig uralkodom fölötte.”.

Azt mondták: „Nem engedünk el téged, amíg nem fogadod el, hogy minden nap száz gyermeked meghal.” És ő elfogadta. Ezért hal meg minden nap száz démon. Addig nem hagyták békén, amíg meg nem esküdött nekik:” Bárhol, ahol meglátlak benneteket vagy a neveteket egy amulettben, nem lesz uralmam azon a gyermeken.” Ekkor elhagyták őt. És ő Lilith, aki legyengíti a férfiak gyermekeit…" (Ben Sira ábécéje 23a-b)

Egyesek úgy vélik, hogy ezt a történetet magyarázatként kísérelték meg használni a kor magasszámú csecsemőhalálozására, míg mások inkább csak egy humoros történetnek tekintik párkapcsolati vitákról és sikertelen angyalokról. A történet Lilithje szembeszáll Ádámmal és Istennel is: szembeszáll a patriarchátussal, elutasítja az engedelmes szexuális testtartást, és végül teljesen visszautasítja a házasságot. Inkább démonná válik, minthogy Ádám fennhatósága alatt éljen. Vegyük észre, hogy Lilith a Nádtengerbe menekül: ez az a hely, ahol a zsidók egy napon kiszabadulnak majd a rabszolgaságból. A Lilith-történetnek ebben a változatában Lilith azzá válik, amitől minden zsarnok fél: egy olyan emberré, aki tudatában van annak, hogy rabszolga.

A Ben Sira könyvében szereplő Lilith-mesének ez a változata gyorsan elterjedt a zsidó életben, és mások továbbfejlesztették. A Zohár, egy XII. századi spanyolországi misztikus mű, Lilithet nemcsak Ádám első feleségeként, hanem a Sátán feleségeként is elképzeli. A Kabbalában Lilith kozmikus hatalmat kap, ő a Shekhinah (egyesek szerint a női isteni jelenlét, a Végtelen menyasszonya) kaotikus megfelelője. A Zohar valójában úgy képzeli el, hogy miközben a zsidók száműzetésben szenvednek, a Szent (az Isteni férfias aspektusa) elválik a Shekhinah-tól, és Lilith-tel társul. Lilith szexuális-szellemi kapcsolata az Istenivel csak akkor ér véget, amikor a Messiás eljön, és a világban lévő törés megjavul.

A népi judaizmusban a Lilithről szóló elsődleges mítoszok továbbra is elsősorban a csecsemők ellopójaként azonosítják. A középkortól a modern időkig számos, terhes nőnek és csecsemőnek szánt amulett használja a Ben Sira könyvében említett három angyal nevét (Szenoj, Szanszenoj és Szemangelof) Lilith elűzésére. Az ilyen amulettek tartalmazhatnak egy kört is, amelynek belső oldalán Ádám és Éva neve szerepel, a külső oldalán pedig Lilith neve: ez egyértelmű figyelmeztetés Lilith számára, hogy maradjon távol a családtól. Néha egy vörös szalagot is elhelyeznek a bölcsőre, hogy elűzzék Lilithet.

Lilith és a modern zsidó midrás

A modern korban a kiszolgáltatott feleség meséje, aki a felszabadulás helyére menekül, ünnepelt paradigmává vált. Modern zsidó költők és írók ­– nők és férfiak egyaránt – írtak olyan beszámolókat Lilithről, amelyek régi történeteket használnak fel új gondolatok kifejezésére.

Az új Lilith-történetek közül talán a legismertebb a Judith Plaskow által írt „Lilith eljövetele”. Ebben a feminista midrásban Lilith elmenekül a kertből, mert ő egy „fennhéjázó nő”, aki nem akarja eltűrni azt, hogy irányítsák. Hiányzik neki azonban a női társaság. Lilith hamarosan visszaoson a kertbe, és összebarátkozik Évával. Évának azt mondták, hogy Lilith egy démon, de miután a két nő megosztja egymással történetét, szövetségesekké és társakká válnak a tudás keresésében.

Enid Dame „Lilith” című versében Lilithet örök bohémként képzeli el, aki elhagyja az Édent, a középkorban ki-be csöppen a férfiak szexuális fantáziájába, és most egy taxisofőrrel él New Jerseyben, ahol még mindig sír a fürdőszobában, amikor eszébe jut az Éden „és a férfi meg az Isten, akivel nem tudtam együtt élni”.

Lynn Gottlieb Lilith történetében Lilith az égből, Ádám pedig a földből lett teremtve. Ádám iránti szerelmében Lilith úgy dönt, hogy elfelejti, hogy az égből származik, és Évává válik, aki megállapodott és boldog, de nem ismeri saját valódi természetét. Történetében Gottlieb a nők küzdelmét dramatizálja, hogy úgy szeressék a férfiakat, hogy közben önmagukat is szeressék.

Ohad Ezrachi tudós és író gyakran ír Lilithről, mint a nők szexuálisan leválasztott összetevőjéről, egy olyan képet, amelyet a teljes kapcsolattól félő férfiak alkottak. Arra bátorítja a férfiakat és a nőket, hogy Lilithet és Évát egyazon személynek tekintsék.

Lilith olyannyira népszerű figurává vált, hogy egész vállalkozásokat (például a Lilith Fair női zenei koncertet és a Lilith Magazine zsidó feminista folyóiratot) neveztek el róla. Lilith, aki egykor a félelem forrása volt, ma a szabadság ikonjává változott. Bár egyesek helytelenítik egy egykori démon ilyen széles körű felkarolását, Lilith rehabilitációjának van értelme. Lilith ijesztő jellege részben az elnyomásból nőtt ki: a szexualitás elfojtásából, a nők szabad ösztönzésének elfojtásából, a „mi lenne, ha mindent magam mögött hagynék?” kérdés elfojtásából. Ahogy a modern zsidók egyre közvetlenebbül kezdik feltenni az önismerettel, intimitással, szabadsággal és a választással kapcsolatos kérdéseket, Lilith saját vágyaink összetett reprezentációjává válik.

my jewish learning írása alapján, Zucker-Kertész Lilla írása

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma 120 éve születetett Rejtő Jenő
2025. Március 29. / 19:39

Ma 120 éve születetett Rejtő Jenő