„Az egyik felem gyönyörű
de sosem lehetsz biztos benne, hogy melyik felem.”
- Ruth Feldman, „Lilith”
Lilith a zsidó hagyomány leghírhedtebb démona. Egyes forrásokban úgy képzelik el, mint a nő igaz eredetét, akit még Éva előtt teremtett az Ö.való, és gyakran úgy mutatják be, mint az újszülöttek tolvaját. Lilith jelentése „az éjszaka”; megtestesíti a sötétség érzelmi és spirituális aspektusait: a rettegést, az érzékiséget és a féktelen szabadságot.
Lilith bibliai és talmudi meséi
Lilith története az ókori Közel-Keletről származik, ugyanis a „sötét szolgáló” néven ismert vadon szelleme megjelenik a sumér mítoszban: „Inanna leszármazása” (i.e. 3000 körül). Egy másik utalás egy i.e. VII. századból származó táblán jelenik meg, amelyet a szíriai Arslan Tashban találtak, és amely a következő feliratot tartalmazza: „Ó, sötét kamrában légy, menj el azonnal, ó, Lili!”.
Lilith később bekerült a zsidó hagyományba, sőt talán még az Írott Tanba is: (Jesaja 34:14) egy barátságtalan pusztaságot ír le, és azt mondja nekünk: „Ott a kecske-démonok üdvözlik egymást, és ott a lilit nyugalomra lel”. Egyesek szerint ez a „lilit” szó egy éjszakai bagolyra utal, mások szerint pedig valóban a Lilith nevű démonra. Egy mágikus tálon az i.sz. I. századból, héberül ez áll: „Kijelölve van ez a tál ennek a Gejonai bar Mamai házának a lezárására, hogy ott meneküljön el tőle a gonosz Lilith...”. A Lilithről készült ősi képek, amelyeken Lilith összekötözött kezei láthatóak, úgy tűnik, hogy egyfajta vizuális mágiát jelentettek Lilith megfékezésére.
A Talmudban Lilith nemcsak a sötétség szellemévé, hanem a féktelen szexualitás alakjává is válik. A Babilóniai Talmud (Shabbat151a) azt mondja: „Tilos, hogy egy férfi egyedül aludjon a házban, nehogy Lilith elragadja őt”. Lilith állítólag megtermékenyíti magát a férfi által, hogy más démonokat szüljön.
Lilith mint szökött feleség
A Genezis Rabbah-ban találkozunk egy rövid midrással, amely azt állítja, hogy Ádámnak volt egy első felesége Éva előtt. Ez az értelmezés Mózes I. könyvének két teremtéstörténetéből ered: az elsőben a férfi és a nő egyszerre teremtődik, míg a másodikban Ádám megelőzi Évát. A rabbinikus álláspont azt sugallja, hogy Ádámnak létezett egy első felesége, aki hozzá hasonlóan a földből készült. Valamilyen oknál fogva ez a házasság nem működik, ezért Isten egy második feleséget teremt Ádámnak, Évát.
A IX. vagy X században egy Ben Sira könyve című pazar legendagyűjtemény Ádám feleségéről és Ádám démonokkal való kapcsolatáról szóló korábbi történetekből merít, és egy bonyolult történetet sző, amelyben Lilith Ádám első felesége:
Amikor az első ember, Ádám látta, hogy egyedül van, Isten készített neki egy hozzá hasonló nőt a földből. Isten Lilithnek nevezte el, és Ádámhoz vitte. Azonnal veszekedni kezdtek. Ádám így szólt: „Alattam fekszel.” Lilith pedig azt mondta: „Alattam fekszel! Mindketten egyenlőek vagyunk, mert mindketten a földről származunk.” És nem akartak egymásra hallgatni.
Amint Lilith ezt látta, kimondta az isteni nevet, felrepült a levegőbe és elmenekült. Ádám imádkozni kezdett Teremtője előtt, és így szólt: „Világmindenség Ura, az asszony, akit nekem adtál, elmenekült.” Isten elküldött három angyalt, és azt mondta nekik: „Menjetek, hozzátok vissza Lilithet. Ha akar, akkor jöjjön, ha pedig nem akar, akkor ne hozzátok el akarata ellenére.
A három angyal elment és megtalálta őt a tengerben, azon a helyen, ahol az egyiptomiaknak meg kellett volna fulladniuk. Ott megragadták őt, és azt mondták neki: „Ha velünk jössz, akkor jó, de ha nem, akkor belefojtunk a tengerbe”.
Lilith így szólt hozzájuk: „Barátaim, tudom, hogy Isten csak arra teremtett engem, hogy nyolcnapos korukban legyengítsem a csecsemőket. Attól a naptól kezdve, hogy egy gyermek megszületik, a nyolcadik napig én uralkodom a gyermek felett, és a nyolcadik naptól kezdve nincs uralmam fölötte, ha fiú, de ha lány, akkor tizenkét napig uralkodom fölötte.”.
Azt mondták: „Nem engedünk el téged, amíg nem fogadod el, hogy minden nap száz gyermeked meghal.” És ő elfogadta. Ezért hal meg minden nap száz démon. Addig nem hagyták békén, amíg meg nem esküdött nekik:” Bárhol, ahol meglátlak benneteket vagy a neveteket egy amulettben, nem lesz uralmam azon a gyermeken.” Ekkor elhagyták őt. És ő Lilith, aki legyengíti a férfiak gyermekeit…" (Ben Sira ábécéje 23a-b)
Egyesek úgy vélik, hogy ezt a történetet magyarázatként kísérelték meg használni a kor magasszámú csecsemőhalálozására, míg mások inkább csak egy humoros történetnek tekintik párkapcsolati vitákról és sikertelen angyalokról. A történet Lilithje szembeszáll Ádámmal és Istennel is: szembeszáll a patriarchátussal, elutasítja az engedelmes szexuális testtartást, és végül teljesen visszautasítja a házasságot. Inkább démonná válik, minthogy Ádám fennhatósága alatt éljen. Vegyük észre, hogy Lilith a Nádtengerbe menekül: ez az a hely, ahol a zsidók egy napon kiszabadulnak majd a rabszolgaságból. A Lilith-történetnek ebben a változatában Lilith azzá válik, amitől minden zsarnok fél: egy olyan emberré, aki tudatában van annak, hogy rabszolga.
A Ben Sira könyvében szereplő Lilith-mesének ez a változata gyorsan elterjedt a zsidó életben, és mások továbbfejlesztették. A Zohár, egy XII. századi spanyolországi misztikus mű, Lilithet nemcsak Ádám első feleségeként, hanem a Sátán feleségeként is elképzeli. A Kabbalában Lilith kozmikus hatalmat kap, ő a Shekhinah (egyesek szerint a női isteni jelenlét, a Végtelen menyasszonya) kaotikus megfelelője. A Zohar valójában úgy képzeli el, hogy miközben a zsidók száműzetésben szenvednek, a Szent (az Isteni férfias aspektusa) elválik a Shekhinah-tól, és Lilith-tel társul. Lilith szexuális-szellemi kapcsolata az Istenivel csak akkor ér véget, amikor a Messiás eljön, és a világban lévő törés megjavul.
A népi judaizmusban a Lilithről szóló elsődleges mítoszok továbbra is elsősorban a csecsemők ellopójaként azonosítják. A középkortól a modern időkig számos, terhes nőnek és csecsemőnek szánt amulett használja a Ben Sira könyvében említett három angyal nevét (Szenoj, Szanszenoj és Szemangelof) Lilith elűzésére. Az ilyen amulettek tartalmazhatnak egy kört is, amelynek belső oldalán Ádám és Éva neve szerepel, a külső oldalán pedig Lilith neve: ez egyértelmű figyelmeztetés Lilith számára, hogy maradjon távol a családtól. Néha egy vörös szalagot is elhelyeznek a bölcsőre, hogy elűzzék Lilithet.
Lilith és a modern zsidó midrás
A modern korban a kiszolgáltatott feleség meséje, aki a felszabadulás helyére menekül, ünnepelt paradigmává vált. Modern zsidó költők és írók – nők és férfiak egyaránt – írtak olyan beszámolókat Lilithről, amelyek régi történeteket használnak fel új gondolatok kifejezésére.
Az új Lilith-történetek közül talán a legismertebb a Judith Plaskow által írt „Lilith eljövetele”. Ebben a feminista midrásban Lilith elmenekül a kertből, mert ő egy „fennhéjázó nő”, aki nem akarja eltűrni azt, hogy irányítsák. Hiányzik neki azonban a női társaság. Lilith hamarosan visszaoson a kertbe, és összebarátkozik Évával. Évának azt mondták, hogy Lilith egy démon, de miután a két nő megosztja egymással történetét, szövetségesekké és társakká válnak a tudás keresésében.
Enid Dame „Lilith” című versében Lilithet örök bohémként képzeli el, aki elhagyja az Édent, a középkorban ki-be csöppen a férfiak szexuális fantáziájába, és most egy taxisofőrrel él New Jerseyben, ahol még mindig sír a fürdőszobában, amikor eszébe jut az Éden „és a férfi meg az Isten, akivel nem tudtam együtt élni”.
Lynn Gottlieb Lilith történetében Lilith az égből, Ádám pedig a földből lett teremtve. Ádám iránti szerelmében Lilith úgy dönt, hogy elfelejti, hogy az égből származik, és Évává válik, aki megállapodott és boldog, de nem ismeri saját valódi természetét. Történetében Gottlieb a nők küzdelmét dramatizálja, hogy úgy szeressék a férfiakat, hogy közben önmagukat is szeressék.
Ohad Ezrachi tudós és író gyakran ír Lilithről, mint a nők szexuálisan leválasztott összetevőjéről, egy olyan képet, amelyet a teljes kapcsolattól félő férfiak alkottak. Arra bátorítja a férfiakat és a nőket, hogy Lilithet és Évát egyazon személynek tekintsék.
Lilith olyannyira népszerű figurává vált, hogy egész vállalkozásokat (például a Lilith Fair női zenei koncertet és a Lilith Magazine zsidó feminista folyóiratot) neveztek el róla. Lilith, aki egykor a félelem forrása volt, ma a szabadság ikonjává változott. Bár egyesek helytelenítik egy egykori démon ilyen széles körű felkarolását, Lilith rehabilitációjának van értelme. Lilith ijesztő jellege részben az elnyomásból nőtt ki: a szexualitás elfojtásából, a nők szabad ösztönzésének elfojtásából, a „mi lenne, ha mindent magam mögött hagynék?” kérdés elfojtásából. Ahogy a modern zsidók egyre közvetlenebbül kezdik feltenni az önismerettel, intimitással, szabadsággal és a választással kapcsolatos kérdéseket, Lilith saját vágyaink összetett reprezentációjává válik.
A my jewish learning írása alapján, Zucker-Kertész Lilla írása
