– Menjünk imáinkkal Mennyei Atyánk, az Örökkévaló elé! Kérjük, hozzon békét Izraelnek, választott népének! – tanítja Szerdócz Ervin rabbi a Mikéc hetiszakasz kapcsán született írásában.
A Mikéc hetiszakasz általában egybeesik hanuka szombatjával. Bölcseink összefüggést találtak a tórai szöveg és a hanuka között. A Tóra hetiszakaszának első szava „és történt”. Mestereink felfigyeltek arra, hogy minden tórai elbeszélés, mely ezzel a formulával kezdődik, negatívitásra utal.
Nézzük! A tórai hetiszakaszban olvassuk, hogy József börtönben van, apja pedig úgy tudja, hogy szeretett fia halott. József testvéreit lelkiismeret-furdalás gyötri, aggasztja őket apjuk lelkiállapota. A dolgok javulására nincsen sok remény. Karl Jaspers filozófus vezette be a „történelmi szükségszerűség” fogalmát: a történelem a bizonyítéka annak, hogy a problémák önmaguktól megoldódnak.
„…menjetek békében atyátokhoz” (I.M. 44/17), mondja József, aki még nem fedi fel magát testvérei előtt. A „béke” kifejezéssel felvirrad a remény.
Október 7-e volt. Az őszi nagyünnepek záró, a Tóra örömünnepének szombatja. Pénteken még táncoltunk Tóráinkkal. Mindenkit áthatott a lelkesedés: „…be vagyunk írva és pecsételve az Élet Könyvébe”. Együtt mondtuk az ünnepi áldást: „Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki a békesség sátrát teríti fölénk, egész népe, Izrael fölé és Jeruzsálem fölé!”. Szombat reggel jöttek a hírek: hallottátok? Terrortámadás érte Izraelt! Ennyi és ennyi áldozat, ennyi és ennyi túsz! Idősek és gyerekek, férfiak és nők. Az Izrael elleni agresszió pontosan 50 évvel a kom kippuri háború után történt.
1973. október 6-án az Izrael-ellenes arab koalíció elsöprő erejű offenzívát indított a zsidó állam ellen. Jom kippur volt, az „engesztelés napja”, a zsidók egyik legfontosabb vallási ünnepe. A sorkatonákat hazaengedték az ünnepre. Izrael kiszolgáltatott helyzetbe került, amit ellenségeinek szövetsége kihasznált. Az egyiptomi tankok teljes sebességgel indultak Jeruzsálem felé. Nem volt mobiltelefon, hogy gyorsan mozgósítani lehessen Izrael hadseregét. Úgy tűnt, nincs erő, amely képes lenne megállítani a diadalmasan előre nyomuló seregeket. Huszonöt éves történelme során Izrael nem forgott akkora veszélyben, mint 1973 októberének forró napjaiban.
És akkor megtörtént a csoda. Soha nem látott porvihar támadt, az egyiptomi tankok megrekedtek a homokban. Az izraeli hadsereg vezetése időt kapott a mozgósításra.
A 19 napig tartó küzdelem során a zsidó állam győzedelmeskedni tudott a túlerő felett. Október 14-én az Ariel Sharon vezette déli hadsereg megsemmisítő győzelmet aratott az egyiptomiak felett. Anvar Szadat, Egyiptom elnöke béketárgyalásokat kezdeményezett Izraellel.
2023. október 7-e után a hívő zsidók minden nap imádkoznak és várják a csodát! De a csoda még nem következett be. Várjuk a csodát! Ezen a hanukaünnepen talán még nagyobb átéléssel és alázattal mondjuk: „Legyen akaratod, Örök Istenünk, őseink Istene, hogy hamarosan beteljesedjen!”. Majd az ünnepi ima: „A csodáért, a menekülésért, a segítségért, a hadba szállásért, amit tettél annak idején, ezekben a napokban".
A jom kippuri háborúban történt még egy csoda, amit nem hoztak nyilvánosságra. Utóbb kiderült, hogy az izraeli hadsereg összes kilőtt lövedékeinek számához képest az ellenségnek sokkal több sebesültje és halottja volt.
Jichak Rabin, a későbbi miniszterelnök felkereste Obadia Jószéf szefárd főrabbit, hogy adjon magyarázatot a történtekre. A főrabbi, mint aki várta a kérdést, mindössze annyit mondott: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell!”
Az 1973-as jom kippuri háború nem tartott sokáig, de napjainkig tartó, mélyreható következményei vannak. Peck Michael, a National Interest kommentátora egykor azt nyilatkozta, hogy a jom kippuri háború tanúsága az, hogy még a legsötétebb órában is lehet háborút nyerni, mert az igazság győzedelmeskedik.
„…menjetek békében atyátokhoz” (I.M. 44/17), mondja József a hetiszakaszban. Menjünk imáinkkal Mennyei Atyánk, az Örökkévaló elé! Tudjuk, és valljuk: „Az Örökkévaló ki őrizz téged, védő árnyékod Ő, jobbodnak oldalán!” (121. Zsolt.5).