„ …ez lesz a leprás törvénye…!”

Az, hogy a Talmud olyan gyakran foglalkozik a rágalmazással, gonosz beszéddel, annak bizonyítéka, hogy már az ókorban sem tudott szabadulni az emberiség ettől a problémától. Ennek igazolására Szerdócz Ervin rabbi az alábbi írásában talmudi és szentírási szövegeket idéz.

Bölcseink – elvonatkoztatva a konkrét idült és fertőző Hansen-betegségtől – a mecorát (leprát, magyar néven bélpoklosságot) a gonosz beszéddel, rágalmazással (Láson HaRá) azonosítják.

A Pszachim 118a:13-ban olvasható: Rabbi Elazar ben Azarja mondta: Bárki, aki rágalmakat mond, és azt bárki elfogadja (meghallgatja) és elhiszi, amit hall, arra ez vonatkozik: „És ne egyél olyan húst, amely vadállatról szakadt a mezőn, vetessék a kutyáknak!” (II.M. 22/30) Máshol ez áll: „Ne mondj hamis hírt, ne tedd kezed a gonoszok közé, hogy hamis lelkű légy!” (II.M. 31/1.)

„Rés Lakis rabbi mondja (Arakin 15b,9-17): A rágalmazó törvénye: Moci-Sem-Rá: „A kígyó megmar, mielőtt elbűvölnék (értsd: minden ok nélkül), akkor mi haszna a nyelv emberének!” (Kohelet 10/11)

„Összegyűltek az állatok és elmentek a kígyóhoz és mondják: az oroszlán széttépi áldozatát és megeszi. A farkas szétmarcangolja és megeszi áldozatát. De te, kígyó, neked mi hasznod származik abból, hogy megmarsz valakit? A kígyó válaszolja: és mi haszna annak az embernek, akinek a nyelve mérgezett nyílként sebzi meg az áldozatát?” (Arakin 15b,19)

A rágalmazás mindenkire ártalmas: arra, akiről szól, aki mondja és aki hallja! Ártalmassága akkor is fennáll, ha a beszéd tartalma igaz. Isten is figyelmeztet a rágalmazó beszéd következményére: „Aki rágalmazza felebarátját, azt kiírtom (értsd: nem marad büntetlenül…” (101. Zsolt/5)

Bölcs Salamon király tanította: „Ne engedjétek, hogy a szájatok bűnbe vigye a testeteket, és ne mondjátok, hogy akaratlanul történt (tévedés volt); miért haragudna Isten hangodra, és miért pusztítaná el a kezed munkáját?” (Kohelet 5/5)

Rabbi Abaye tanította: „Aki nyilvánosan megaláz másokat, az olyan, mintha vért ontana. Nachman ben Jichák így szólt hozzá: Jól beszéltél, mert látjuk, hogy miután a megalázott elpirul, a vörösség elhagyja arcát és sápadtság lép helyére, ami egyenértékű vérének kiontásával.” (Bava Mecia 58b,12)

Rabbi Hama ben Hanina mondta: Mit jelent az, ami meg van írva: „A halál és az élet a nyelv kezében van?” (Kohelet 18/21) „Van-e a nyelvnek keze? A vers azt tanítja, hogy amint a kéz ölni tud, úgy a nyelv is tud ölni. Ha azt állítanánk, hogy a kéz csak közelről öl, úgy a nyelvről az áll: „az ő nyelvük kihegyezett nyíl” (Jeremiás 9/7) „A Nyelv öl, mint egy nyíl, amelyet íjból lőnek ki nagy távolságból!” (Arakin b,22)

Az Avoda Zarah 19b/9- ben olvasható: „Alexander rabbi nyilvánosan hirdette, mint egy árusító kereskedő: Ki vágyik életre? Ki vágyik életre? Mindenki köréje gyűlt, hogy vásároljon tőle mondván: Adj nekünk életet! Alexander rabbi ekkor a következő verset mondta nekik: „Ki az az ember, aki vágyik az életre, és szereti a napokat, hogy jót lásson bennük? Őrizd meg nyelvedet a gonosztól és ajkadat az álnokságtól!” (34.Zsolt/13-14)

„Ne járj, mint rágalmazó… ne maradj tétlen felebarátod vérénél.” (u.o.19/16)