– Mi a kapcsolat Korách és a szemlélőrojtok [cicit] között? Miben különbözött Korách gyenge pontja az őt támogató Dátántól és Ávirámtól? Mivel vádolta Korách Mózest? És miért nem félt attól, hogy ebből esetleg baj lehet (ahogyan végül lett is)? – többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Orti.hu oldalon megjelenő Omek magazin e heti számában Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda körzet rabbija.
Mózes negyedik könyvének hetiszakaszait olvasva az az érzésünk támadhat, hogy a történelem folyamatosan ismétli önmagát: a nép így vagy úgy fellázad Mózes illetve a Teremtő irányítása ellen, majd büntetést kap ezért. Ezt már a múlt héten olvasott kémek kapcsán is megfogalmazzák Bölcseink:
„Miért szerepel a kémek története Mirjám története után? Mivel ő is a beszéde miatt lett megbüntetve. Ezek a gonoszok [a kémek] pedig látták, és nem tanultak belőle.” (Rási, Mózes 4., 13:2)
Külső szemmel nézve szinte érthetetlen: ha már a kémeknek is le kellett volna vonniuk a tanulságot Mirjám büntetéséből, akkor
hogyan létezik az, hogy Korách nem tanult a kémek történetéből?
Hiszen a Mirjámmal történtek szinte apró epizódnak tűnhetnek amellett, hogy a kémek bűne miatt a nép 40 év pusztai vándorlásra lett ítélve.
Mindezt nem intézhetjük el ezt annyival, hogy Korách nem volt eléggé intelligens. Befolyásos, hatalmas, minden kétséget kizáróan kiemelkedő személyiségű vezető egyéniség volt. A Tóra azt mondja, hogy a legkiválóbb vezetőkből sikerült 250-et a maga oldalára állítani (ld. 16:2). Feltételezhetjük, hogy egyszerű emberekből még több követője akadt.
Azt gondolhatnánk, hogy Korách lázadása esetleg jóval a kémek története után történt, így a kémek büntetését már a feledés homálya borította. Rámbán azonban nem így értelmezi a történteket (ld. 16:1).
Éppen ellenkezőleg: szerinte pontosan a kémek bukását követő népi elkeseredettség és elégedetlenség volt az a soha vissza nem térő alkalom, amibe Korách belekapaszkodott – sikeresen.
Binjomin rabbi okfejtésének további részét olvassák el az Omek magazin legfrissebb számában!
