Kedves olvasóink,
hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma késő este 20 óra 26 perckor köszönt
be, a királynő holnap este 21 óra 47 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt a
honlapunk, a Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a
héten a SELÁH LEHÁ hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!
A kémek története
az egyik fontos forrásunk arra, hogy megállapítsuk, mekkora egy minjen, tíz
felnőtt zsidó közössége.
A kémeket a
szöveg, a Tóra, gonosz gyülekezetnek hívja. Azt a tíz kémet, aki elriasztja
Isten ígéretétől, Izrael földjétől a társait. Miért tűnik ez jó forrásnak épp a
szent gyülekezet méretének megállapításához?
Dvárim sebikdusá –
szavak, amelyekben a szentség jelen van.
A kádis, a kedusá, amelyet a Fóimában
mondunk, amikor megismételjük (bennük a k,d,s, szent, gyökkel), az
istentisztelet fő részét bevezető bárhú, a Tóraolvasás. Ezekhez kell tíz zsidó
ember, felnőttek, illetve, a zsidóság egy része számára előírás az is, hogy
férfiak legyenek.
Ezek a liturgikus
részek mind párbeszédesek.
Amikor egymáshoz szólunk, abban van a legerősebb
szentség, akkor szólunk tulajdonképpen Istenhez is. Martin Buber szerint az, ha
egymást meg tudjuk szólítani, ha Te-ként tudjuk egymást kezelni a
hétköznapokban, akkor és ezen keresztül fogunk tudni eljutni Istenhez, aki a
végtelen Te.
Ez viszont csak
akkor lehetséges, figyelmeztet a hagyomány, ha nem osztjuk fel magunkat jó és
rossz zsidókra, nem azzal törekszünk megerősíteni az identitásunkat, a
bizonytalanságunkat nem azzal akarjuk kompenzálni, ha megképezzük a rossz
zsidók csoportját, a nem eléggé zsidókét, a nem elég jó zsidókét, akikhez
képest meghatározhatjuk magunkat már elég jó zsidóként.
A kémek, akik
miatt negyven évig kell bolyongani a pusztában, egyúttal azok, akiknek a
történetéből azt is megtanuljuk, kik tartoznak a minjenhez. Ők is elég jó
zsidók, ahogy jó zsidó mindenki. Az is, aki nem jó zsidó néha és ugyanúgy
tartozik hozzánk, mint mindenki más, amitől még meg kell térnie. De ez semmit
nem változtat azon, hogy ugyanolyan zsidó, mint az önmaguk szerint jó zsidók,
aki ezt nem érti, az is jó zsidó, de jobban tenné, ha mégis megértené.
Vári György írása
