Goldziher Intézet: Emancipáció, asszimiláció és antiszemitizmus, 1840–1918

2021. Szeptember 01. / 16:42


Goldziher Intézet: Emancipáció, asszimiláció és antiszemitizmus, 1840–1918

A Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet újabb tudományos kerekasztal-beszélgetésén többek között olyan témákat járnak körbe, hogy hol tart most a reform- és dualizmus kori zsidóság historiográfiája, s melyek a korszak legvitatottabb kérdései. A tanácskozásnak a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár ad helyet szeptember 13-án, hétfőn délután 5 órától.


A reformkortól a dualizmus korának végéig terjedő időszak során a magyarországi zsidóság óriási változásokon ment keresztül. Bár ennek kezdeti jelei már a reformkorban megmutatkoztak, az 1830–40-as években a két–háromszázezer fős hazai zsidóság továbbra is jogfosztott, zömében szegény, leginkább jiddisül beszélő, a vallási előírásokat még elsöprő többségükben megtartó, a nem zsidó kultúra iránt javarészt közömbös és a keresztény társadalomtól nagymértékben elszigetelt páriacsoportot képezett.

Az 1910-es években a magyar zsidóság egy, a keresztényekkel közel fél évszázada egyenjogú, több mint 900 000 lelket számláló, nyelvében és kultúrájában nagy többségébenmegmagyarosodott, jelentős mértékben szekularizált, társadalmilag zömében tisztes polgári szintre emelkedett közösséggé vált. Egy olyan közösséggé, amely látványos – és mind hevesebb ellenérzést kiváltó – felemelkedésével párhuzamosan belső kohéziójában is megrendült, és közösségből a zsidó vallás és hagyomány iránti viszonya, a többségi társadalommal szembeni magatartása, illetve az antiszemitizmusról alkotott értékelése szempontjából heterogén konglomerátummá vált. 

Immár több mint harminc éve, hogy a magyar zsidóság történetírásáról lehullottak a cenzúrának már korábban is erősen foszladozó béklyói. Hol tart most a reform- és dualizmus kori zsidóság historiográfiája? Mit gondolunk a korszak legvitatottabbkérdéseiről? Melyek azok, ahol a vélemények – véleményeink – leginkább különböznek? Milyen eredményekre támaszkodhatunk? Milyen kihívások előtt állunk? 

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet második nyilvános rendezvénye, amelynek a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár ad otthont szeptember 13-án, hétfőn délután 5 órától. A kerekasztal-beszélgetés egy, a magyar zsidóságról szóló történetírás eredményeit, mulasztásait és feladatait körbejáró sorozat első része.

A beszélgetés résztvevői:
Bányai Viktória történész, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa, az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa;
Prepuk Anikó történész, a DE Bölcsészettudományi Karának habilitált egyetemi docense;
Schweitzer Gábor jogász, jogtörténész, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének főmunkatársa, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának habilitált egyetemi docense. 

A beszélgetést Konrád Miklós történész, a Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Goldziher Intézet munkatársa vezeti. 

Forrás: AZ ESEMÉNY FACEBOOK OLDALA

(Címlapkép: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Újévi imarendek a budapesti zsinagógákban
2021. Szeptember 03. / 13:28

Újévi imarendek a budapesti zsinagógákban

Közélet
Ismét dr. Schiffer János lett a NÜB elnöke

Kommentek