Megemlékezés Petschauer Attila olimpiai bajnok botlatókövénél

2024. Július 22. / 15:30


Megemlékezés Petschauer Attila olimpiai bajnok botlatókövénél

A holokauszt 80. évfordulója és a Párizsi Olimpiai Játékok évében közös megemlékezést tart Petschauer Attila (1904-1943) olimpiai bajnok kardvívó és újságíró botlatókövénél a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a Magyar Vívó Szövetség július 23-án, kedden déli fél egykor. A helyszín a munkaszolgáltra hurcolt és ott meghalt bajnok utolsó budapesti lakóhelye: Attila út 65/c (I. ker.). 

Petschauer Attila 1904-ben született Budapesten, és már kisiskolás korában vívni kezdett. Pecsust – ahogy a barátok hívták – valójában nem is érdekelte igazán semmi más a víváson kívül. A híres vívómester, Italo Santelli az „új D’Artagnannak" nevezte és így hívta meg ingyenes tanítványának: „Ha te velem gyakorolni vívás, lenni nagy sámpion!” 

Képernyőkép 2024-07-17 102753.png

Petschauer  ösztönös vívó volt, egy sporttársa szerint „szinte kacagva vívott, kezében dalolt a kard”. Erőssége volt a játékos, látványos vívás, a váratlan lerohanások, nagy flessek mesterének számított. 

Voltak, akik nem tudták megbocsátani neki, hogy a nyilvánosság előtt ő képviseli a magyar úri sportot. „Az én sikereimet sokan nem nézik jó szemmel. Pedig én mindig a magyarságomért és a hazámért verekedtem" – nyilatkozta. 

Az állami szintre emelt antiszemitizmus itthon elvileg nem érintette volna Petschauert, hiszen Horthy kormányzó kitüntette a Signum Laudis polgári változatával, ami mentességet jelentett a zsidótörvények hatálya alól. 1942-ben azonban ő is megkapta a behívót a munkaszolgálatba. 

Pár hetes kiképzés után 260 társával együtt vagonba terelték, és a keleti frontra vitték, és 1943 januárjában az ukrajnai Davidovka melletti munkatáborban elszenvedett kínzások következtében halt meg. Más források szerint Petschauer túlélte a kínzást, és a tábort felszabadító szovjet katonák kórházában halt meg teljesen legyengülve. 

Akárhogy történt is: a 101/4-es munkásszázad 261 tagja közül összesen kilencen maradtak életben. 

Az olimpiai dicsőséget hozó kardcsapatból – ugyancsak munkaszolgálatosként – a felrobbantott Margit-hídon vesztette életét Kabos Endre, míg Garay János  a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. Ez volt a sorsa Gerde Oszkárnak, az 1908-as és 1912-es olimpián bajnoki címet szerzett kardvívónak, aki szintén a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg.

A július 23-i megemlékezésen Kirschner Péter, a Mazsike elnöke köszönti a megjelenteket, majd az egykori olimpiapi bajnokra Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke és dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke emlékezik. Ezután a résztvevők elhelyezik a bolatókőnél az emlékezés kavicsait, virágait, és mécsest gyújtanak. 
Az eseményen részt vesznek a párizsi olimpiára utazó magyar vívó delegáció tagjai is.

Kapcsolódó írásunk:
Petschauer Attila, a legtragikusabb sorsú magyar olimpiai bajnok

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Karácsony Gergely főpolgármester hanukai üzenete
Zsidó világ
Az istennevek rejtélyei
2025. Január 23. / 09:32

Az istennevek rejtélyei