Ma 70 éve halt meg Szép Ernő költő, író, drámaíró

2023. Október 02. / 10:47


Ma 70 éve halt meg Szép Ernő költő, író, drámaíró

„Szép Ernő – voltam." A legenda szerint a második világháború után már így mutatkozott be Szép Ernő (eredeti nevén Schön Ezékiel), a XX. század első felének kiemelkedő magyar írója, utalván arra, hogy elszálltak fölötte az évek. Holott az összetéveszthetetlen stílusú és nyelvezetű nagy magyar író mindössze 69 évesen halt meg, méghozzá éppen 70 évvel ezelőtt, 1953. október 2-án.

A Magyar Írók Szövetsége fájdalommal tudatja, hogy Szép Ernő, a „Nyugat“- nemzedék kiváló költője október 2-án, 69 éves korában meghalt. Igaz emberszeretettől átfűtött versei, elbeszélései és regényei, halk, de mélyen  zengő írói hangja része irodalmunk eleven örökségének – e rövid gyászhír adta tudtul a magyar sajtóban Szép Ernő halálát.

A kommunista rezsimben „osztályidegennek" és lenézett „polgári" írónak tartott Szép Ernőt a halála utáni napokban nem sokan méltatták, ezért kiemelésre méltó a Magyar Nemzet 1953. október 4-én közölt megemlékezése Rónai Mihály András tollából. 

Mint Rónai a nekrológban írta: „A költő halála napján számot kell adni a nemzetnek róla, hogy mit veszített. Elvesztette Szép Ernő halálakor huszadik századi nagy költészetének, az Ady-nemzedéknek egyik legeredetibb képviselőjét, s elvesztette egyúttal az új magyar elbeszélő próza, színpadi költészet és művészi igényű könnyű publicisztika egyéni hangú mesterét. E hármas veszteség közül az a legsúlyosabb, mely költészetünket érte. Szép Ernő lírája – melynek elemzésére itt most hely is, idő is kevés – attól csupa művészet, hogy csupa emberség, a gyengéd, gyermekien érzékeny, s ugyanakkor a világ minden szenvedésével egyetemesen és határtalanul szolidáris lélek költészete".

Szép Ernőt a vészkorszakban munkaszolgálatra osztották be, és túlélte a holokausztot, az öccsét azonban elveszítette: testvérét magyar nyilasok lőtték a Dunába. 

Habár Szép Ernő mindössze 60 éves volt 1944-ben, a háború után olyannyira összeroppant, hogy az őt ismerők szerint a felszabadulás utáni években úgy botorkált – félig megvakulva – a főváros utcáin, mint egy testben és lélekben megnyomorodott aggastyán. 

Emkékezzünk e kárpátaljai zsidó családban született, nagy magyar költőre és íróra az első, nyomtatásban megjelent versével!

Mint magányos lovast... 

Mint magányos lovast az este,
Elér a bánat engemet,
Gyereksírás jön fel szívemből,
Könnyűim csöpp csengői csengenek. 

Apám után szeretnék futni,
Ki a városba vezetett,
S míg a boltok közt bámészkodtam,
Elengedte egyszer a kezemet.

(1912)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Rumbach utcai téli imaház
2024. Január 12. / 13:09

Rumbach utcai téli imaház

Megemlékezések
Tíz éve ezen a napon halt meg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni