Több
százan kísérték utolsó útjára Tordai Pétert ma a budapesti Kozma utcai
temetőben. A Mazsihisz-BZSH múlt szombaton elhunyt elnökét dr. Verő Tamás
főrabbi temette, közreműködött dr. Nógrádi Gergely főkántor.
Az
alábbiakban dr. Verő Tamás főrabbi búcsúbeszédét olvashatják:
Cvi
ben Smuel Arje, Péter, a család főnöke, elnök úr, a Tordai hat és fél hónapra
született 77 évvel ezelőtt, nem volt két kiló sem, mégis életben maradt. Azt
mondja egy midrás, hogy aki közel kerül a halálhoz, annak a köpenyén, a ruháján
egy szem rajzolódik ki.
Péter
már élete kezdetén kapott egy plusz szemet, és később még néhányat, de ereje és
elszántsága újra és újra erősebbnek bizonyult, az összegyűjtött szemeket pedig sorban
becsukogatta, egészen az elmúlt szombatig. Sikeres zsidó üzletember volt, de az
emberek elismerését mégis inkább a vidámsággal vívta ki. Nem ő volt vidám,
inkább mindenki más körülötte. Legyen az családi vagy baráti összejövetel, a
Frankel közösség vagy idegenek, Péter rezzenéstelen arccal öntötte magából a
rögtönzött poénokat, majd huncutul körbenézett és elégedetten vette tudomásul
egy apró fél-mosollyal, hogy ismét telibe talált, hisz mindenki dőlt a
nevetéstől körülötte.
A humora volt a védjegye, amitől nehéz volt haragudni rá.
Biztosan
tudom, hogy akik most itt összegyűltek elbúcsúzni Pétertől, mindenkinek vagy
egy kedvenc története róla, az élete különböző szakaszaiból.
Van,
aki a nyíregyházi zenekaros korszakból emlékszik rá, mások tanársegédként,
zöldségárusként, Ecseri piacosként, butikosként, farmeresként, textilesként,
plázásként. Péter ízig-vérig üzletember volt, tehetségének köszönhette, hogy a
Nyíregyházán töltött gyermekkor után önerőből eljutott a luxus életig. Azonban
soha nem feledte honnan jött, mindvégig fontos maradt számára a zsidóság és a
közösségi élet. Közel 50 évet töltött el a Frankel Zsinagóga közösségének aktív
tagjaként, elöljárójaként majd elnökeként.
Péternek nagy része volt a Rumbach
zsinagóga visszaszerzésében, büszke volt az Óbudai zsinagógában (akkor még TV stúdióban)
megtartott történelmi széder estére 2003-ban, mikor a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is átvehette a
Parlamentben, találkozásaira Ariel Sharonnal és más közéleti
személyiségekkel.
Évával
egy rendezvényen ismerkedtek meg a Goldmark teremben, 1973-ban házasodtak
össze, ennek gyümölcseként született meg Eszter és Ági, majd érkezett a
következő generáció: Dani, Panni, Lujzi és Janka. Nagy baráti társaság vette
körbe a családot, Évával sok estét beszélgettek és táncoltak át a nagy baráti
társaság középpontjaként. Szép, nagy család vette körbe. Nagybátya, Péter,
Izrael állam megalapításakor, az ország védelméért folytatott harcban, hősként
veszítette életét. Róla nevezték el Pétert. Testvére Zsuzsa, a közeli barátok:
Kelemen Gyuri és Winkler János, a sok ismerős és a Frankel közösség tagjai,
együtt búcsúzunk Pétertől.
Ha
tehetné, biztosan mondana egy poént most arról, ahogyan összegyűltünk itt
együtt, hogy még egyszer, utoljára ő legyen a középpontban.
Talán még egy
rekesz bort is szétosztana.
A Főnök, az elnök, az apuka, a nagypapa, a Tordai,
akitől búcsúzik most családja, rokonai, barátai, kollégái az ősi imádság
szavaival.
Emlékéből és emlékeiből fakadjon áldás!
Címlapkép: Gordon Gábor Facebook-oldala.