05.16. 19:57, kimenete: 05.17. 21:13 
2010. május 12. szerda, 15:00 óra
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, a Szociális Testvérek Társasága, a Kelenligeti Kör és a BZSH Lágymányosi Zsinagóga tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Slachta Margit által alapított szerzetes közösség, a szociális testvérek társasága emléktáblájának ünnepélyes avatására.
Helytörténeti kutatások során kiderült, hogy az a ház ahol a Szentlélek kápolna is van, az államosítás előtt a Slachta Margit által alapított katolikus szerzetesközösség, a Szociális Testvérek Társasága tulajdonában volt, s 1944-45-ben részét képezte annak az embermentő hálózatnak, ahol az üldözött zsidókat bújtatták. Az emléktábla elhelyezésével erre emlékeznek.
Köszöntőt mond:
Jankó István önkormányzati képviselő
Megemlékezést tart:
Mona Ilona Anicia testvér, a Kelenligeti Kör és Radnóti Zoltán rabbi.
A táblát közösen állíttatja Újbuda Önkormányzata, a Szociális Testvérek Társasága, BZSH Lágymányosi Zsinagóga, és a Kelenligeti Kör.
Slachta Margit az első női képviselő volt a magyar Országgyűlésben 1920-ban. Keresztény feminista és jogvédő. 1915-től kezdve megkezdte a szociális munkások képzési rendszerének hazai kiépítését, a modern szociálpolitika egyik megalapozója volt.
Időpont: 2010. május 12. szerda, 15:00 óra
Helyszín: Budapest XI. ker., Ulászló utca 15.
| Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke Slachta Margit a Katolikus Egyház tanítását az emberi méltóságról kérlelhetetlen következetességgel, megalkuvás nélkül képviselte. Nemcsak elvileg utasította el a faji megkülönböztetést, de elítélte a háború folyamán egyre fokozódó antiszemita propagandát, uszítást és gyűlöletkeltést is. 1942. április 29-én például ezt írta: „A miniszterelnökkel szemben kellene elsősorban fellépni, aztán a belügyminiszternél kikényszeríteni, hogy a gyűlölettel való mérgezést az egész vonalon tiltsa le. Tehát ne engedjen Krüger apó, Jud Süss stb. filmdarabokat, az újságjaikban tiszaeszlári [perről szóló]… uszító közleményeket… Bánjanak a munkatáborosokkal rendesen… és hagyjanak fel kiváló és érdemekben dús emberek keserítésével és alázásával”. A későbbi évek igazolták, hogy Slachta Margit rendje, a Szociális Testvérek Társasága hány meg hány ember életét mentette meg, és megmutatták azt is, hogy a keresztény szeretet képessé tudja tenni az embert arra, hogy akár az életét is adja üldözött embertársaiért. Boldog Salkaházi Sára vértanú hitéből fakadó hősiessége örök példakép a számunkra. De sokan mások is méltónak bizonyultak arra, hogy a világ igazai közé számlálják őket: gyakran a hivatalos elismerés ünnepélyes formájában is, de mindenképpen a Mindenható előtt, aki a szíveket vizsgálja, és aki mindenkinek tettei szerint adja a jutalmat. Bár a legdrámaiabb helyzetek azok a pillanatok voltak, amelyeken az üldözöttek élete vagy halála múlott, igen nagy tanulsága van annak is, ahogyan éleslátó emberek, köztük olyan keresztények is, akiket személyesen nem fenyegetett származásuk miatt az üldözés, idejében felhívták a figyelmet a rágalmak, a kollektív vádaskodások, a gyűlöletkeltő propaganda veszélyére. Semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az Isten képére teremtett ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként való kezelését, az emberek közötti testvériség, a természetes jóérzés, segítőkészség és együttműködés rombolását, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését. Slachta Margit írta 1942-ben: „Már ismerem Ausztria, Szlovákia nyomán annak a kéznek a működését, mely a most folyó szörnyűségekre a tömegeket preparálja [előkészíti], sőt szomjassá teszi. Ez fejeződik ki most nálunk… amikor tehát ajtóról ajtóra járok zörgetni, könyörögve, hogy zsidó testvéreinket védjük meg a pogányok kegyetlenkedéseivel szemben, akkor az ország általános érdeke is szemem előtt lebeg, sőt mi magunk is.” |
Kapcsolódó írásunk:
Tiszta és nemes érzésekkel hajoljunk meg az áldozatok emléke előtt
