Mazsihisz-közgyűlés: Van költségvetés, stratégiai program és új taghitközség

A Mazsihisz elnökének beszámolója, a jövő évi költségvetés, a szervezet stratégiai programja és egy új taghitközség felvétele – ezek voltak a Szövetség mai rendes évi küldöttgyűlésének főbb napirendi pontjai, amiket a küldöttek megvitattak, majd elfogadtak.

A közgyűlés a közelmúltban elhunyt hittestvéreinkről való megemlékezéssel kezdődött, majd a nyitóimát Markovics Zsolt miskolci főrabbi mondta el.

Ezután dr. Grósz Andor tartotta meg elnöki beszámolóját. Mint kifejtette, hogy a  Mazsihisz szervezeti működését illetően több területen tapasztalhatók komoly eredmények. Az egyik legfontosabb, hogy sikerült a rabbik szerződését rendezni, most már kiszámítható keretek között dolgoznak. A világi dolgozók munkájának hatékonysága érdekében is tettek előrelépéseket pl. a kommunikációs munka, ingatlanfejlesztés, civil élettel való kapcsolattartás terén; fontos előrelépésnek nevezte a Mazsihisz stratégiai programjának kidolgozását. 

Beszámolt a vidéki hitközségekben tett látogatásairól, a vidéki városokban szervezett rendezvényeken való részvételről, a magyar kormány tagjaival folytatott tárgyalásokról, és arról is, hogy a Mazsihisz elnökeként számos külföldi politikussal, diplomatával folytatott egyeztetéseket, köztük a Zsidó Állam több miniszterével.

– Fogadott Orbán Viktor, akivel nemcsak  a Mazsihisz, hanem az egész magyarországi zsidó közösség életét, helyzetét áttekintettük, utána egy héttel Lázár Jánossal tárgyaltam a Síp utcában. A kormányfővel való egyeztetés eredményeként az államtól forrásokat kapunk a Szeretetkórház, az OR-ZSE és a Síp utcai székház korszerűsítése  – mondta dr. Grósz Andor.

Hozzátette: a miniszterelnök közölte, hogy az állam hatvan-negyven százalékban hozzájárul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdonában lévő székház modernizálásához. A kórház számára 2,8 milliárd forintot a közelmúltban utalnak, és egy év alatt remélhetőleg befejeződnek a munkálatok.

Az elnök a beszámolójában megjegyezte: a Mazsihisz alapvető érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal, és itt a hangsúly a „mindenkori” szón van. Kiemelte a Mazsihisz Izrael melletti kiállását, izraeli miniszterekkel való megbeszéléseit, valamint az október 7-i terrortámadás egy éves évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában megrendezett, telt házas megemlékezést. Felsorolta a holokauszt 80 emlékév keretében lezajlott rendezvényeket, eseményeket.

Ezután dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója ismertette a Szövetség 2025-ös költségvetését. Ezen belül elmondta, hogy az OR-ZSE felújításának tervezésére több mint 600 millió forint áll rendelkezésre. A kivitelezési munkálatokat úgy kell majd folytatni, hogy az oktatási-tudományos tevékenység zavartalan legyen.

– Némileg meglepő módon a kormányfőtől azt az ajánlatot kaptuk, hogy az egész Síp utcai székházat teljes körűen rendbe kell hozni, holott mi egyelőre nem a teljes felújításban gondolkodtunk forráshiány miatt. De az elnökünkkel folytatott tárgyaláson kiderült: Orbán Viktor miniszterelnöknek tudomása volt róla, hogy a székházépület felújítandó állapotban van – mondta az ügyvezető igazgató.

* * *

A  napirendi ponthoz fűzptt hozzászólásában Streit Sándor azt kifogásolta, hogy az állami egészségkassza által is támogatott Szeretetkórházban miért kell napi 13 ezret fizetni, hiszen ez – mint érvelt – nem magánkórház, és fontos, hogy minden zsidó ember megfelelő ellátáshoz jusson. 

Erre a Mazsihisz-elnök azt válaszolta: a Mazsihisz több száz millióval támogatja a kórházat, de a működés nagyobb részét az állam finanszírozza, azaz az ellátást illetően meg kell felelni a jogszabályoknak. Erre Streit Sándor a hozzászólását így pontosította: ő a zsidó emberek ellátásáról szólt, számukra kellene könnyebb anyagi feltételeket teremteni. 

Dr. Shemesh Assaf, a Szeretetkórház főigazgatója elmondta: a kórházban elsőbbsége van minden zsidónak, ezen belül a listán mindig a holokauszt-túlélők, a másodgenerációs túlélők és a hitközségi tagok az elsők. 

– Nem a pénz számít, ha egy zsidó betegnek elfogy a pénze, és szerintünk az ellátás továbbra is indokolt, akkor megoldjuk – tette hozzá. – Nem volt olyan eset, hogy aki támogatást kért volna, az nem kapott volna. 

Kifejtette: egy beteg után mindössze napi 6600 forintot kap a kórház az államtól, s ha azt akarjuk, hogy korszerű kórház maradjon, ehhez nélkülözhetetlen a betegek anyagi hozzájárulása.

Ehhez az ügyhöz kapcsolódva Goldmann Tamás is hozzászólt, azt javasolta, hogy hozzanak létre alapítványt a rászoruló hittestvéreknek a kórházi ellátásaik fedezésére. Dr. Kunos Péter a kórházi téma kapcsán tájékoztatta a közgyűlés tagjait: ha ingyenes volna az ellátás, akkor a Szeretetkórház évi több mint 300 milliós támogatása elé nyugodtan oda lehetne írni egy 1-est, azaz 1,3 milliárdot kellene a Mazsihisznek a Szeretetkórház számára utalnia minden évben. 

Dr. Grósz Andor a Szeretetkórházzal kapcsolatban kialakult vitát így zárta le: vallási hovatartozás szerint nem lehet különbséget tenni beteg és beteg között egy OEP által is finanszírozott intézményben, majd közölte, hogy ad hoc (eseti) bizottságot hoz létre a kórházi ellátással kapcsolatos vitás kérdések megvitatására. 

Hozzászólásában Gerő Péter hiányolta a költségvetésből a kultúra, Vadász Magda pedig a Gólem színház, mint egyetlen zsidó színház támogatását, ugyanakkor Gerő Péter kifogásolta azt is, hogy a szervezet működéséről nem jutnak el szükséges információk a küldöttekhez. Dr. Grósz Andor elmondta: tárgyalásokat folytat a zsidó színházzal, remélhetőleg lesz mindenki számára előnyös megegyezés. 

A felvetésekre válaszolva Paszternák Tamás pénzügyi vezető elmondta: a jövő évre megemelt összegek találhatók a kulturális rendezvényekre a büdzsében, ez benne van a költségvetésben; a Mazsihisz-elnök pedig hozzátette: a kultúra nagyon is fontos a vezetés számára, olyannyira, hogy egyesek ezt már soknak tartják, mondván, hogy a Mazsihisz nem kulturális szolgáltató.

* * *

Goldmann Tamás a költségvetés kapcsán azt javasolta: ha az eddigi minimális összeggel is, de támogatni kellene a Szombat folyóiratot, mint fogalmazott, „legyünk jó zsidók és tartsuk meg a Szombatot”. Dr. Grósz Andor kijelentette: a Szombat szerkesztésére nem lehet azt mondani, hogy objektív, megjelennek benne olyan cikkek, amik ellentétesek a Mazsihisz törekvéseivel.

Heisler András kifogásolta a Mazsihisz két társult tagjának nyújtott támogatás összegét, szerinte az évi 15-15 milliós támogatást meg kellene emelni 20-20 millióra. Egyetértett Goldmann Tamással abban, hogy a Szombat folyóiratot támogatni kell, akkor is, ha kritizálja a Mazsihiszt, ez így demokratikus, ezért 3 milliós támogatást javasolt a Szombatnak. Dr. Grósz Andor azt válaszolta: azért nem szerepel emelt összeg a társult tagok támogatására, mert azt a közgyűlés tavaly sem szavazta meg. 

* * *

Tamás Péter, a vidéki temetőkért felelős csoport vezetője közölte: a költségvetési javaslatban szereplő évi 150 millió forintból 500 hektár vidéki zsidó temetőt nem lehet karbantartani, a szükséges összeg 500-600 millió volna. Reményét fejezte ki, hogy sikerül erre további forrásokat szerezni. Horváth József erre közölte: Tamás Péter nyugodtan forduljon a ZSIMA-hoz, melynek elnöke itt ül a közgyűlésen a rabbitestület elnökeként, hiszen ez az az egyesület, amely a Mazsihisztól hiányzó százmilliókat megkapja a temetők fenntartására. Dr. Grósz Andor közölte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a magyar állam a ZSIMA-t nem a Mazsihisz terhére támogatta. 

Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke azt közölte: nem kellene elvtelenül támogatni a Szombatot, ha a Szövetség kommunikációja megjelentet majd cikkeket a Szombatban, akkor azok a cikkek ki lesznek fizetve, amúgy a Szombat gazdasági társaság, szerezzen előfizetőket a működéshez. Hozzátette: a Szombatnak szánt 3 milliót oda lehetne adni a Goldmann Tamás által javasolt alapítványnak.

Ennek kapcsán Selmeczi Péter kifejtette: erkölcsileg vállalhatatlan, ha a Szombat a Mazsihiszt ért kritikák miatt nem kap pénzt a Mazsihisztől, hiszen a kritikákból építkezni kell, ilyen esetben nem szabad filléreskedni egy több évtizede létező zsidó folyóirattal. Frölich Benjámin erre azt mondta: a Szombat folyamatosan támadja a Mazsihiszt, és mi miért fizessünk azért, ha pofán vágnak minket? Dr. Grósz Andor ehhez hozzátette: nem helyes, hogy a Szombat automatikusan kapjon 3 milliót, azt viszont támogatja, hogy a Mazsihisz cikkeket jelentessen meg a lapban, és így juttasson pénzt a Szombatnak.

A vita után a közgyűlés a módosító indítványokról szavazott. A küldöttek a Szombatnak megszavazták a javasolt 3 millió forintot a jövő évi költségvetésből; a társult tagoknak indítványozott 20-20 milliós támogatási javaslatot a küldöttek leszavazták; azt az indítványt viszont támogatták, hogy a társult tagok 15-15 milliós jövő évi működési támogatását emeljék meg 17-17 millióra forintra. A Mazsihisz költségvetését (benne az OR-ZSE és a Szeretetkórház büdzséjével) a küldöttek elfogadták. 

* * *

A stratégiai program újbóli megvitatása következett, a napirendi pont kapcsán Németh Tamás, a program koordinátora foglalta össze a legfőbb tudnivalókat. Kifejtette: a májusi közgyűlés után folytatódott a program kidolgozása, többekkel egyeztetett az anyagról. Bekerült az anyagba, hogy az Emih-en kívül a ZSIMA is kihívást jelent a Mazsihisz számára. Elfogadható, támogatható anyag született, mint Németh Tamás hangsúlyozta: ez nem az ő műve, hanem csapatmunka eredménye, megköszönte a közgyűlési tagok és a többi résztvevő munkáját. 

Heisler András keményen bírálta a ZSIMA működését, amely szerinte pénzosztó szervezet,  képes befolyásolni a Mazsihisz független működését azzal, hogy a Mazsihisz munkavállalóinak (rabbiknak, kántoroknak) fizet. Ezért került be a stratégiai programban a kockázatos elemek közé. 

Róna Tamás, a ZSIMA elnöke erre azt mondta: könyveket adnak ki, táborokat szerveznek hazai és határon túli zsidó közösségeknek. A ZSIMA egyházi egyesület, erős szövetség van az egyesület és a Mazsihisz között, az együttműködés a neológ híveknek jobb közérzetet biztosíthat. 

Dr. Grósz Andor megismételte, hogy a ZSIMA nem a Mazsihisz kárára kap pénzt, s az a kormány dolga, hogy a kormánytól az egyesület mennyi támogatást kap. Hozzátette: az egyesület vidéken fontos munkát végez pl. a temetőgondozás terén, ugyanakkor véleménye szerint le kell ülni a ZSIMA-val megbeszélni a jövőt. Összhangot kell találni az együttműködésben, hiszen a Mazsihisz költségvetéséből százmilliók hiányoznak. 

Selmeczi Péter is hozzászólt, s mint mondta: nem nyugtatta meg az, amit a ZSIMA működéséről hallott, nem győződött meg róla, hogy ott a pénzköltés a zsidó közösséget szolgálja. Hozzátette: erről részletesebben és hosszan kell beszélni a küldöttek előtt. Dr. Grósz Andor ezt a kérdést azza zárta le: a következő közgyűlésen a ZSIMA működésének áttekintése lesz az egyik napirendi pont. A stratégiai programot a közgyűlés elfogadta. Megszavazták Horváth József azon javaslatát is, hogy a stratégiai program szellemében készüljön cselekvési terv a következő közgyűlésre. 

* * *

Ma került napirendre az Egri Zsidó Hitközség csatlakozási kérelme a Mazsihiszhez. Vajda János, az egriek elnöke elmondta: Egerben a hitközséggé alakulás és a Mazsihiszbe való felvételi kérelem egy folyamat része, hiszen két és fél éve működik az Egri Zsidó Kulturális Egyesület, amely a zsidóságot illetően pezsgést hozott az egri közéletben és közemlékezetben. Tárgyaltak az egri városvezetéssel arról, hogy az egykori kis zsinagóga épületében kaphatnak helyet, s ha ez megtörténik, az további pezsgést hozhat a működésbe. 

Selmeczi Péter kérdésére, hogy hányan vannak és mit csinálnak, Vajda János kiemelte: szabadegyetemet működtetnek, rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek. Dr. Grósz Andor hozzátette: nehéz kérdésről van szó, mint a nagykállóiak esetében, most is kikéri az országos főrabbi véleményét. 

Ennek megfelelően dr. Frölich Róbert elmondta: ugyanaz a helyzet, mint Nagykállóban, Vajda János bemutatta több mint tíz alapító férfi papírjait, mint egykor Nagykállóból Blajer Gábor. 

– De a háláchá a város lakosairól beszél hitközség kapcsán, és úgy nem lehet egri hitközségi tagnak lenni, hogy az ember Miskolcon vagy Budapesten lakik. Eger nem felel meg a hitközségi feltételeknek – jelentette ki. 

A napirendi pont kapcsán Horovitz Tamás kifejtette: ha már Nagykállót a közgyűlés tavaly megszavazta, akkor szavazzuk meg Egert is, ha pedig a döntést felül kell vizsgálni, akkor majd vizsgáljuk felül. Heisler András egyetértett Horovitz-cal és Frölich főrabbival is, mint mondta, az országos főrabbinak vallásjogilag igaza van, de ez most valláspolitikai kérdés, szerinte fel kell vennie az egrieket a tagjaink közé.

Dr. Grósz Andor is hozzászólt, mondván: Frölich főrabbinak vallásjogilag teljes mértékben igaza van, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy habár Nagykálló csatlakozási kérelmével voltak gondok, most már minden második héten van szombatköszöntés a településen. A már Kecskeméten is megjelent Chabadra utalva azt mondta: nem kellene meghagyni a másik felekezetnek az egri lehetőséget, hanem segíteni kell az ottani hitközség munkáját. A közgyűlés megszavazta az Egri Zsidó Hitközség felvételét a Szövetségbe.

A záróimát Hercz Dániel rabbi mondta el.