Lengyelek és haláltáborok: nem csitul a diplomáciai botrány

Lengyelország elnöke a nemzetközi tiltakozás ellenére tegnap aláírta azt a 2016 óta tervezett törvénymódosítást, amely büntetné a „lengyel haláltáborok” kifejezést. Az új szabályozást több ország, így az Egyesült Államok, Izrael és Ukrajna is bírálta, mondván, hogy a kérdést oktatással kell kezelni, nem kriminalizálással. Összefoglaltuk a témát.

A lengyel törvényhozás a Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvényt módosítja annak érdekében, hogy büntetőjogi eljárásokat indíthassanak azok ellen, akik Lengyelországot és a lengyel nemzetet – a jogszabályi megfogalmazás szerint – „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadság vesztéssel sújtanák, de nem számítana bűntettnek, ha a föntieket „művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követik el.

A „lengyel haláltáborok” kifejezés a törvénymódosítás támogatói szerint azért sérti a nemzet érzékenységét, mert a lágereket a nácik hozták létre. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azzal érvelt, hogy országa a Holokausztot szörnyűséges tettnek tartja és mélyen elítéli, ám „Auschwitz-Birkenau nem egy lengyel elnevezés, és az Arbeit Macht Frei nem lengyel nyelvű mondat”. A miniszterelnök emlékeztetett arra: Lengyelország és Izrael 2016-ban közös nyilatkozatban tiltakozott a történelem-hamisítás, ezen belül „lengyel haláltáborok” kifejezés használata, továbbá „a zsidó és a lengyel nemzet történelmének mindenféle olyan hamisítása ellen, amely tagadná, illetve kicsinyítené a zsidóknak a holokauszt idején viselt áldozatát, vagy olyan hibás fogalmakat használna, mint amilyen a lengyel haláltáborok”.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő utasította Izrael varsói nagykövetét, hogy tudassa a lengyel miniszterelnökkel: kormány ellenzi a törvény elfogadását, mert az alaptalan. Közölte: a történelmet nem lehet megváltoztatni, és a holokausztot nem lehet letagadni. Az izraeli Jad Vasem holokauszt-emlékközpont sem ért egyet Varsóval. Az intézmény szerint a „lengyel haláltáborok” kifejezés valóban nem fedi a valóságot, de az is súlyos torzítás, ha tudósokat vagy bárkit abban korlátoznak, hogy a lengyel földön elkövetett bűnökben a lengyelek közvetlen vagy közvetett felelősségét felvessék. A Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvénytervezetet, amelyet történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak nevezett. A WJC érthetőnek nevezte a lengyelek érzékenységét, s egyetért azzal, hogy a megszállt Lengyelország területén működtetett haláltáborokat náci vagy német táboroknak kell nevezni, de súlyos hiba, hogy ezt nem oktatási kampánnyal, hanem kriminalizálással akarják elérni.

A kijevi parlament is elítélte a módosítást, mert az ukrán képviselők szerint a törvény a történelmi kérdések megítélése tekintetében veszélybe sodorja az őszinte párbeszéd, a nyílt vita lehetőségét és a tudományos szabadságot.

Miután Duda lengyel elnök tegnap aláírta a törvénymódosítást, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter csalódottságának adott hangot. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok újra megerősíti, hogy „lengyel haláltáborok” kifejezés fájdalmas és félrevezető, és Washington megérti, hogy az ilyen történelmi pontatlanságok megviselik Lengyelországot. Tillerson szerint azonban a pontatlanságok ellen úgy kell fölvenni a harcot, hogy közben ne sérüljenek az alapvető szabadságjogok, a megtévesztő nyelvezet legyőzésének legjobb eszköze ugyanis a nyílt vita, az ösztöndíj és az oktatás.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a törvényt újra kell tárgyalni, mert a lengyel államfő normakontrollt kért a jogszabály megítélésére.

(Cikkünk az MTI beszámolói alapján készült)