A zsidó vallás öt legszentebb helye

A zsidók otthona elsősorban az idő, amely a megváltás felé tart, s amelyből e megváltás szigeteként emelkedik ki a Szombat. De vannak azért helyek is, amelyeket körülvesz a szentség aurája, amelyek a megváltás felé futó zsidó történelem emlékeit őrzik.

Jeruzsálem, a Templom-hegy és a Siratófal

A zsidók naponta háromszor Jeruzsálem, Dávid király országának fővárosa felé fordulva imádkoznak, ez a hely a zsidó világ közepe. Amikor a vőlegény esküvője napján poharat tör, a Templom elpusztítására emlékezik. Négy olyan böjtnapja is van a zsidó vallásnak, amely a Templom elvesztését gyászolja. A szédervacsorán elhangzik minden évben a híres mondat: Jövőre Jeruzsálemben.

A jeruzsálemi Templom-hegy természetesen a zsidóság legszentebb helye. A hagyomány szerint itt teremtette Isten az első embert, itt kötözte meg késő öregségét bearanyozó fiát, Izsákot Ábrahám, hogy Istennek áldozhassa, itt állt az első és a Második templom, vagyis szentély. Amikor még álltak ezek az épületek, az egész zsidó nép minden évben háromszor áldozatokat mutatott be itt, Isten parancsát követve. A Szentély őrizte a Frigyládát is természetesen. A Második Templom maradványa, a Nyugati Fal, a Siratófal máig is döntő szerepet játszik a zsidóság életében.

Ahogy a zsoltársor mondja: „Száradjon el a jobbkezem és tapadjon nyelvem ínyemhez, ha én Téged, Jeruzsálem, elfeledlek”.

A Pátriárkák sírja

p__ri__rk__k_sirja.jpg

A Pátriárkák sírja Hebronban Izrael ősanyáinak és ősatyáinak nyughelye, mindegyiküké Jákob nagy szerelmét, Ráhelt kivéve. Ábrahám, Izsák, Jákob, Ráhel és Rebeka sírja teszi a jelenleg a Palesztin Hatósághoz tartozó Hebront a zsidóság második legszentebb városává, a hagyomány szerint Ádám és Éva is itt leltek végső nyugalmat. Ez volt az első település, ahol Izráel pátriárkái a Szentföldre érkezve éltek, itt vásároltak először földet, vagyis itt élt a legősibb zsidó közösség a földön.

Ráhel sírja Betlehemben

r__helsirja.jpg

Az egyetlen magányosan pihenő ősanya, a Biblia talán legszebb nőalakja, Ráhel későn válhatott Jákob hitvesévé, későn szülhetett neki gyermekeket, de korán kellett eltávoznia az Eljövendő Világba. A gyermektelen nők gyakran imádkoznak a sírjánál és mások is, akik szükséget szenvednek, bízhatnak az ősanya együttérzésben, aki Jirmijáhu, Jeremiás próféta szerint siratta Izráel száműzetésbe hurcolt gyermekeit.

Cfát városa

cf__t.jpg

Cfát városa a négy legszentebb zsidó település egyike (Jeruzsálem, Hebron és Tiberiás mellett). A gyönyörű észak-izraeli település a Bibliában nem említtetik, de a szóbeli hagyományban már igen, igazi jelentőségét mégis a kora újkori kabalisták idején nyeri el a 16. században: ez a város volt ekkoriban a zsidó misztika központja. Itt működött Jichák Lúria, a legmélyebb kabalista tanítók egyike, akitől a „tikkun olam”, a világ megjavításának gondolta is származik és aki megihlette a klasszikus német filozófiát is. A szombatfogadás számos liturgikus eleme is innen származik, cfáti volt a szombatköszöntő dalt, a Léha Dódit író Slomo Alkabec is, valamint a hagyományos, nagy tekintélyű törvénygyűjtemény, a Sulchán Áruch szerője, Joszéf Káró. Számos híre, szép és megindító történetű zsinagóga várja a vallásos és nem vallásos turistákat egyaránt a városban.

Tiberiás

tib__ri__s.jpg

A Kineret-tó (a Genezáreti-tó) partján fekvő Tibériás a negyedik a zsidóság szent városai között. Itt született meg a Jeruzsálemi Talmud, itt van a Misna bölcseinek, rabbi Akivának, a rabbinizmus forradalmát elindító Johánán ben Zákkájnak és rajtuk kívül a nagy középkori zsidó gondolkodónak, Moshe Maimonidésznek a sírja is, amelyen az olvasható, hogy „Mózes és Mózes között nem volt Mózsehez hasonló”. Egy legenda úgy tartja, hogy a messiási kor is Tibáriáson veszi majd a kezdetét, a Kineret-tó partján. Addig is eljön ma is a szombat, a messiási kor megelőlegzése.

Jó szombatot!