80 éve: Hitler magához ragadta a hatalmat – a többség tétlenül tűrte

Nyolcvan éve, 1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő kisebbségi kormány megalakításával bízta meg a náci pártvezért. Ez volt a névleg még létező német demokrácia záróakkordja.

A nácik azért szerezhették meg a hatalmat nyolcvan éve Németországban, mert a társadalom többsége tétlenül tűrte felemelkedésüket – mondta a német kancellár szerdán Berlinben egy kiállítás megnyitóján.

A Berlin 1933 – Út a diktatúrába című kiállítást Hitler kancellári kinevezésének 80. évfordulóján megnyitó Angela Merkel beszédében hangsúlyozta: a nácik megerősödésében közreműködött az elit és a társadalom egy része, a hatalmat azonban mindenekelőtt azért szerezhették meg, mert "a többség legalábbis eltűrte" ezt a folyamatot.

A kiállítás a Hitler hatalomra jutását követő első hat hónap történetét, a demokrácia lebontását és a diktatúra berendezkedését mutatja be. Angela Merkel beszédében kiemelte: a politikai elit "ügyes sakkhúzásnak" szánta Hitler kancellári kinevezését, ami végzetes tévedés volt, hiszen az elnyomó rezsim fél év alatt teljesen felszámolta a német társadalom sokszínűségét. A többség nem állt ellen, hanem félrenézett és hallgatott – mondta Merkel.

A hitleri hatalomátvétel tanulsága az, hogy a szabadságot csak a demokratikus társadalomért tenni kész polgárok védhetik meg, és az emberi jogok érvényesülését csak az aktív, bátor és elkötelezett polgárok révén lehet biztosítani – hangsúlyozta a német kancellár.

A náci belbiztonsági hatóságok egykori székhelyén kialakított, Topographie des Terrors (A terror topográfiája) elnevezésű dokumentációs központban rendezett kiállítás az Elpusztított sokszínűség című programsorozat része, amely november 10-ig, a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogrom 75. évfordulójáig tart. Ennek keretében több mint 500 kiállítással, felolvasással, előadással, könyvbemutatóval, filmvetítéssel és egyéb projekttel mutatják be, hogy miként változott át a kozmopolita világváros a nácik fővárosává.

A weimari köztársaság bukásának és a diktatúra kiépülésének folyamatát politikatörténeti szempontból alaposan ismeri az utókor. "Alulnézetből" viszont ugyanez a folyamat még kevéssé ismert, ezért a 80. évfordulóra szervezett projektek a társadalomtörténet felől közelítenek a múlthoz, és a mindennapok életvilágára, a társadalom átalakulására koncentrálnak.

A Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában szerdán a holokauszt áldozatairól emlékeztek meg az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 68. évfordulója alkalmából.

Az évforduló napja, január 27. az idén vasárnapra esett, a parlamenti megemlékezést ezért áthelyezték szerdára. Az ülésen a hagyományoknak megfelelően a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek. A teljes német politikai elit Inge Deutschkron író, újságíró előadását hallgatta meg.

A 90 éves asszony személyes élményeit felidézve beszélt arról, hogy milyen sors jutott a berlini zsidóságnak a hitleri hatalomátvétel után, és arról, hogy miként próbált meg a háború utáni Németországban élni. Előadásában egyebek között bírálta Konrad Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárját, amiért azt állította, hogy a németek többsége elutasította a náci diktatúrát. "Ó, bárcsak így lett volna" – mondta Inge Deutschkron. (MTI)