Erdős Renée - Egy ortodox zsidó lány útja a magyar irodalom élvonalába

Erdős Renée (született Ehrenthal Regina, 1879–1956) a 20. század eleji magyar irodalom egyik meghatározó, mégis keveset emlegetetett alakja volt. Első nőként Magyarországon meg tudott élni írásaiból, és műveiben bátran feszegette a női szerepvállalás, az identitás és a vallási hovatartozás kérdéseit.

Erdős Renée egy szegény, ortodox zsidó család hetedik gyermekeként született a csallóközi Érseklélen. Gyermekkorában egy bencés tanár fedezte fel tehetségét, aki franciára, németre és irodalomra tanította, valamint megismertette vele az Újszövetséget is. Ez a vallási kettősség egész életében meghatározó maradt számára. Később, a fasizmus előretörése idején, felnőttként katolikus hitre tért.

Pedagógiai pályára készült és huzamosabb ideig a budapesti hitközség Síp utcai iskolájában tanított, majd színésznőnek tanult, ám később tanulmányait megszakította. Eötvös Károly is felfigyelt tehetségére. Szenvedélyes lírájával csakhamar a figyelem középpontjába került. Verseiben és regényeiben nyíltan ábrázolta a női vágyakat és a szexualitást, ami korának társadalmában botrányt keltett. Művei korát megelőző nyíltsággal beszélnek a 20. század társadalmi kérdéseiről, a női testiség és az önálló női identitás kérdéseit boncolgatva. Ezek a témák akkoriban tabunak számítottak, írásait a fiatal lányok titokban olvasták. Munkája Ady Endrére is hatással volt, aki "zseniális poétalányként" jellemezte őt. Erdős Renée álneveken is alkotott, ezek voltak: Réz Bálint, Myriam, René du Bois. A később prózai művek felé forduló írónő regényei sorra jelentek meg a 20. század első felében, és szinte kivétel nélkül a bestsellerlisták élére kerültek.

Miután megszakította több évig tartó, viharos kapcsolatát a családos Bródy Sándor íróval, egy olaszországi kolostorba vonult vissza, majd Az Ujság bécsi, később római és firenzei tudósítója lett. Két házassága is volt, először Fülep Lajos művészettörténészhez, majd Erdős Artúrhoz ment hozzá. Előbbitől két gyermeke is született. 

Bár katolikus hitre tért, zsidó származása miatt a második világháború előtti zsidóüldözés őt is elérte. 1938-tól nem publikálhatott, 1944-ben bujkálnia kellett, villáját elfoglalták, és férje is elhagyta. 1944-ig Rákoshegyen lakott. Egykori lakóháza, az Erdős Renée Ház ma kiállítóterem és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Utolsó éveit magányosan, szerény körülmények között töltötte, 1956. július 9-én hunyt el.

felhasznált források: magyarnarancs, Szombat, kortarsonline

Zucker-Kertész Lilla

Mazsihisz 1%: Együtt, Egymásért, Egymásnak!

Hit, hagyomány, kultúra, jövő – a Mazsihisz Veled, Önökkel együtt épít közösséget és értékeket őriz! Támogassuk adónk egyházaknak adható 1 %-val a Mazsihisz munkáját! Technikai számunk: 0358!