A tudás és szépség öröksége – Lőw Immánuel virágai a szegedi zsinagógában

Lőw Immánuel virágai címmel nyílt kiállítás a tudós rabbi munkásságáról és a zsidóság növényvilágáról vasárnap a szegedi új zsinagógában.

Pataricza Dóra kurátor elmondta, a kiállítás egy hároméves nemzetközi kutatási és örökségvédelmi projekt része, amely során a Szegedi Zsidó Hitközség, az Izraeli Nemzeti Könyvtár, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár összegyűjt, hozzáférhetővé és kutathatóvá teszi Lőw Lipót és Lőw Immánuel szellemi és kulturális örökségét.

A történész úgy fogalmazott, a Lőw Immánuel virágai című kiállítás egy tudós rabbi szellemi kertjébe vezeti a látogatókat, ahol a botanika, a héber nyelv, a művészet és a zsidó hagyomány egyetlen egésszé fonódik össze.

Lőw Immánuel – édesapja nyomdokaiba lépve –Szeged főrabbija volt több mint hatvan éven át. Egyedülálló tudományos munkássága során a növények világát kapcsolta össze a zsidó vallással és kultúrával. A lipcsei egyetemen szerzett 1879-ben doktori fokozatot az arámi nyelvű növénynevekről írt dolgozatával, és e tudást rabbinikus, nyelvészeti és botanikai ismereteivel ötvözve, továbbgondolva írta meg 1924 és 1934 között, fő művét, a négykötetes, több mint 2600 oldalas Die Flora der Judent (A zsidóság növényvilágát). Ebben több száz zsidó forrásokban szereplő növényt azonosított, és bemutatta azok vallási, kulturális, néprajzi, orvosi, művészeti jelentőségét. A bibliai, talmudi növénynevekhez modern rendszertani azonosítást kapcsolt, a modern héber nyelv ma is használatos növénynevei közül több munkájának köszönhető.

Fotó: Szabó Luca / szeged.hu

A rabbi a növényvilágot nemcsak elméletben kutatta: tudását felhasználta a szegedi Új Zsinagóga és annak kertje tervezéséhez is. Az épület belső díszítése és üvegablakai növényi motívumokra épülnek, melyek a zsidó hit alapértékeit szimbolizálják. A zsinagóga kertje nem egy bibliai kert, melyben kizárólag a szentírásban szereplő növények kapnak helyet, hanem tudatos koncepció mentén született – a világon valószínűleg egyedülálló – zsinagógakert, ahol Izrael növényei a cédrus, a füge, az olajfa találkoznak a magyar flóra elemeivel, az akáccal, a tölggyel, a meggyfákkal – hangsúlyozta a kutató.

Fotók: Szabó Luca / szeged.hu

A tárlat különlegessége, hogy Révész Róbert fotóművész munkáján keresztül láthatják a vendégek Lőw Immánuel örökségét. A zentai fotográfus a zsinagógában, a temetőben és a szegedi zsidóság rituális tárgyain örökítette meg a növénymotívumokat. A képekhez Lőw Immánuel írásaiból kapcsolódik egy-egy magyarázó részlet.

Lőw Immanuel munkásságával nemzetközi elismerést szerzett, ennek egyik példája, hogy hatvanadik születésnapja alkalmából Dégen Árpád flórakutató róla nevezett el egy Macedónia északi részén őshonos, az imolák közé tartozó virágfajt, a Centaurea immanuelis-loewii-t.

Frauhammer Krisztina kurátor hangsúlyozta, az október 10-ig látható tárlattal igyekeznek felhívni a közönség figyelmét arra, a zsinagóga mennyi kincset és tudást rejt. A fotográfiák mellett tablók mutatják be Lőw Immánuel életét és munkásságát, emellett a kiállítótérben élő növények - többi közt füge, olajfa, leander – is állnak.

Lőw Immánuel írásaiban kitért arra is, hogy mennyire fontos a fűszerek használata a zsidó kultúrába, a liturgiában és a gasztronómiában is. Ezért a kiállításon különböző fűszereket is szagolhatnak a vendégeket – közölte a kutató.

A látogatok megnézhetik Böröcz László Lőw Imánuelről szóló, Aki értette a növények nyelvét című dokumentumfilmjét is. (MTI)