Mostantól egy hónapig ingyenesen megtekinthető a Filmio.hu oldalon az első magyar dokumentumfilm, amely az évtizedekig elhallgatott holokauszt témájával foglalkozott. Az Éva A5116 című, 1963-ban készült filmről van szó, amely a lengyel Éva Krcz történetét meséli el, aki nevelőszülők vettek magukhoz Auschwitzból. Éva szeretné megtalálni az igazi szüleit, de csak egy kiindulópontja van: a karjára tetovált A5116-os szám alapján Magyarországról deportálták. A kisérő tolmács szerepében közösségünk szeretett és megbecsült tagját a huszonéves Kardos Péter főrabbit, az Új ÉLet főszerkesztőjét is láthatjuk.
A Filmio.hu a Nemzeti Filmintézet 2020-ban indított saját internetes filmtára, amelynek célja a közelmúlt magyar alkotásainak és a régmúlt felújított klasszikusainak a nagyközönség számára elérhetővé tétele. A Filmio mostantól egy hónapon keresztül ingyenessé tett számos nagyszerű alkotást, ezek megtekintéséhez csak regisztrálnunk kell az oldalon.
Ajánljuk figyelmükbe az Éva A 5116 című filmet, amely az első magyar dokumentumfilm volt, amely az évtizedekig elhallgatott holokauszt témájával foglalkozott. Az alkotás egy Éva Krcz nevű, a húszas éveiben járó lengyel lány történetét meséli el. Éva – akit nevelőszülők vettek magukhoz Auschwitzból – szeretné megtalálni az igazi szüleit az auschwitzi múzeum munkatársainak segítségével. Egyetlen információ segíthet neki: a karjára tetovált A5116-os szám alapján Magyarországról deportálták.
Ezért a lány a magyar hatóságokhoz fordul, hogy kutassák fel az esetleg élő hozzátartozókat. Újsághirdetések jelennek meg Magyarországon, és jelentkezők tucatjai vélik felfedezni Évában lányukat, testvérüket, unokahúgukat, hozzátartozóikat. Éva Magyarországra utazik, hogy elvégezzék a szükséges vizsgálatokat.
Nádasy László 1963-ban készült műve (amelynek operatőre Sára Sándor volt) az 1964-es Krakkói Filmfesztiválon a Legjobb Nemzeti Műsor díját kapta.
A kisérő tolmács szerepében pedig a közösségünk szeretett és megbecsült tagját Kardos Péter főrabbit, az Új ÉLet főszerkesztőjét láthatjuk.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Az az egyik első egészestés magyar dokumentumfilm volt. Előtte egytekercses, azaz maximum 17 perc hosszúságú dokumentumanyagban gondolkoztak a rendezők, nem pedig elmélyült kutatást igénylő filmekben. A kényes téma miatt viszont eldugták a filmet, csak néhány fővárosi moziban vetítették pár hétig, a tévé pedig egyáltalán nem adta le. Az a rendszerváltásig tulajdonképpen nem volt látható.