Löw Lipót és Löw Immánuel életművét ünnepli Szeged városa

– Megilletődve állok itt, ahol Szeged városa és a Szegedi Zsidó Hitközség emléket állít Löw Lipótnak és Löw Immánuelnek. Munkásságuk és életművük messze túlmutatott a város határain és nagyban befolyásolta, sőt meghatározta a hazai neológ zsidóság életét – mondta dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke tegnap a Tisza-parti városban, ahol most zajlik a Löw Immánuel élete és életműve című nemzetközi tudományos tanácskozás.

A Szegedi Zsidó Hitközség, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében ezekben a napokban zajlik a  Szegedi Tudományegyetemen a Löw Immánuel élete és életműve című nemzetközi tudományos konferencia. 

A Löw Immánuel szegedi főrabbi életét és munkásságát tárgyaló tanácskozás célja, hogy a világ különböző országaiból és területeiről származó tudósok, kutatók és szakértők találkozhassanak egymással, ami elősegíti a közös munkát és új perspektívák kialakítását. A rangos plenáris- és szekció előadások lehetőséget teremtenek a kutatók számára kutatási területük bemutatására, ugyanakkor a programpontok között szerepelt egy Löw emlékséta, valamint a Löw Lipótról és Löw Immánuelről elnevezett terek hivatalos átadása.

A tanácskozás első napján, e héten szerdán a helyi régi zsinagógát mutatta be Kendrusz Attila rabbijelölt, a szegedi hitközség vallási vetetője. Tegnap a megnyitó beszédeket Buk István, a helyi hitközség elnöke, dr. Balázs Gábor, az OR-ZSE mb. rektora,  Renate Seib, az Osztrák Kulturális Fórum tanácsosa és dr. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója tartotta.

Dr. Grósz Andor méltatta a két Löw rabbi életművét

A szekcióülések után, ugyancsak a tegnapi napon került sor a Löw Lipót park és a Löw Immánuel park hivatalos átadására (a két közterület az Attila utca Mars tér felőli részén található). Az avatáson dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke azt mondta: 

– Megilletődve állok itt, ahol a Szeged városa és a Szegedi Zsidó Hitközség emléket állít a város két kiemelkedő polgárának, Löw Lipótnak és Löw Immánuelnek. Munkásságuk és életművük messze túlmutatott a város határain és nagyban befolyásolta, sőt meghatározta a hazai neológ zsidóság életét. 

Löw Immánuelről szólva a Mazsihisz elnöke így fogalmazott: 90 éves korában a többi szegedi zsidóval együtt őt is gettóba kényszerítették és felkerült a deportáló vonatra is, azonban Budapesten kórházba szállították, ahol rövid időn belül meghalt. A két Löw rabbi, apa és fia élete jelképként tükrözi a magyarországi zsidóság sorsát, történelmét a szabadságharctól, az emancipáción keresztül a fellendülésig, az úgynevezett zsidó aranykorig, majd kitaszítottságán kishíján elkerült teljes és végső megsemmisülésig. 

Az elnök így fogalmazott:

– A huszadik század közepének szörnyűsége ellenére, ha megfogyatkozva is, de tovább él a magyar zsidóság, sőt, létezik virágzó zsidó közösségi élet. Új zsidó közösségek jönnek létre, új zsinagógák nyílnak, zsidó intézmények létesülnek, új szervezetek alakulnak. 

Hozzátette: „nyolcvan évvel a holokauszt után, nyolcvan évvel Löw Immánuel halála után sem hevertük ki és soha nem is fogjuk kiheverni a vészkorszak által okozott veszteséget, de elmondható, hogy újra van virágzó zsidó élet Magyarországon. Ennek köszönhetően emlékezhetünk mártírjainkra, és ennek köszönhetően emlékezhetünk kiemelkedő elődeinkre, akik hozzájárultak nem csak a zsidó közösség, hanem tágabb lakóközösségük, sőt azegész ország haladásához, gyarapodásához".

Dr. Grósz Andor a beszédét e szavakkal zárta:

– Hálásak vagyunk minden jóakaratú embernek, aki elismeri zsidó elődeink hozzájárulását a nemzet fejlődéséhez, aki velünk együtt megemlékezik nagyjainkról. Hálásak vagyunk a szegedieknek, Szeged város önkormányzatának, amiért emléket állít a magyar neológ zsidóság eme két kiemelkedő rabbijának. 

Kiemelte: külön köszönet jár azért, hogy megemlékezésül nem egy emléktáblát, szobrot állítottak, hanem parkkal, növényekkel örökítik meg a két szegedi polgár emlékét. Ezt a megoldást Löw Immánuel, akinek szenvedélye volt a botanika és az egyik főműve A zsidóság növényvilága címet viseli, maga is nagyra értékelné.

Az ünnepi beszéd elhangzása után Löw Lipót emlékművét Binszki Jószef szegedi alpolgármester és Grósz Andor leplezte le, míg Löw Immánuel emlékművét Buk István és Adonyi Gábor kuratóriumi elnök avatta fel. Zárásként Hidvégi Máté, az OR-ZSE címzetes egyetemi tanára foglalta össze Löw Lipót és Löw Immánuel érdemdús munkásságát, aki a konferencia mai tanácskozási napján is előadást tart Löw Immánuel élete címmel.

Fotók: Kuklis István/Szeged.hu